Ne nevess

Ne nevess,
mer’ kifut a bableves.

Ha „új” gyümölcsöt esznek:

Újság hasamba,
betegség a pokolba,
ördög bújjon
az urak hasába.

Kedves híveim az Úrban,
leszállt a kakas a piaci kútba,
mivel nem tudott úszni,
meg kellett neki fúlni.

Hétfő, hetibe,
kedd, kedvibe,
szerda, szerelmibe,
csütörtök, csűribe,
péntek, pitvarába,
szombat, szobájába,
vasárnap, kétszer az Isten házába.

Nem én vótam

Ha a gyerekek valami rosszat vagy huncutságot követtek el, például kitörték az ablakot, elcsentek vagy elrejtettek valamit, ha rájuk akarták bizonyítani a vétséget, a következő versikét mondták vagy énekelték:

Nem én vótam, ördög vót,
keze, lába tűzbe’ vót.

Erdő mellett van egy ház,
benne lakik Mikulás.
Kértem tőle vacsorát,
azt mondta, hogy pofon vág.
Ha pofon vág, meghalok,
elvisznek a bivalyok,
répafődbe temetnek,
megesznek a tehenek.

A disznóöléskor maskarázó gyerekek rigmusa:

Kívánok kenteknek
egy ünnepi napot,
eső ellen való
jó nagy kalapot,
amit az öreg tehén
a fal alatt hagyott.

Sípom, sípom, kelj ki

Sípom, sípom, kelj ki,
kerék alá teszlek,
onnan is kiveszlek.

Pásztorok, vígadjatok

Pásztorok, vígadjatok,
kik a nyájra vigyáztok.
Zengedezzen torkotok,
harsogjon trombitátok!

Ez éjjel azt álmodtam:
angyal szavát hallottam.
Angyal szavát hallottam,
mingyár’ talpra ugrottam.

Nosza, pajtás, keljünk fel,
ajándékot vigyünk el:
tejet, vajat, sajtocskát,
és egy kövér báránkát.

Ó, József, mit gondoltál,
hogy Jézussal így bántál?
Mér’ tetted a jászolba,
e rongyoló hajlékba?

Hol az ékes nyoszola,
aranyból szövött pólya,
bársony paplany vánkoska,
cifra zöld kárpitocska?

A dal „mendika”. Régen az egyházi iskolák, intézmények és tanítók számára a mendikálás adománykérő szokás volt, annak idején a gyerekek az iskola számára gyűjtöttek adományokat. Később a paraszti hagyományban keresztény, karácsonyi ünnepköszöntő szokássá vált. A gyerekek csekélyke ajándék fejében ünnepi énekeket adtak elő a házaknál, és jókívánságokkal látták el az ott lakókat. A szép énekért és köszöntésekért, a jókívánságokat tolmácsoló versekért cserébe süteményt, pogácsát, fonott szakajtóba készített diót vagy pár pengőt kaptak.

Sűrű kóró szélibe’,
sír a Peti mérgibe’.
Ne sírj, Peti, barátom,
jön a’ Éva lóháton.