(Kockákra – Iskolára – Kulinkázás)
A fenti nevek alatt ismerik és játsszák ezt az általánosan elterjedt és ismert dallam nélküli játékot.
Egy aránylag sima, egyenes tér szükséges ahhoz, hogy a játékhoz elengedhetetlenül fontos rajzot, meghatározott teret megrajzolhassák a játékosok. A „játéktérnek” háromféle alakja, formája ismert.
Két vagy több gyermek – fiú vagy leány – is játszhatja. A játékhoz szükséges egy színes cserép- vagy üvegdarab. Ez is iskola játék, versengés, ki tud több iskolát vagy házat szerezni.
A játékot fél lábon ugrálva játsszák, a másik lábat csak a kijelölt helyen lehet letenni.
A játék úgy kezdődik, hogy az első kockába bedobják a tárgyat, az üveg- vagy cserépdarabot, majd a játékos fél lábbal végigugrálja az összes kockát – a páros kockába egyszerre ugorhat két lábbal –, visszafordul és felveszi a cserepet. A folytatásban a tárgyat a 2., 3. stb. kockába kell dobni, és elvégezni az előbb leírt ugrálást a pályán oda-vissza.
Amikor a játékos végigjátszotta az első alapiskolát, háttal fordul a kijelölt pályának, a feje fölött dobja hátra a cserepet, és ahova az beleesik, az lesz az ő háza. A játé folytatásánál a saját házában megpihenhet a játékos, viszont a más házát át kell ugrania, ki kell hagynia.
Addig játsszák, amíg minden kockát elfoglalnak. A házakat megjelölik, kidíszítik.
Nehezítés: A játékosok a kezdés előtt megegyeznek, hogy hibának számít a vonalra lépés, vagy ha cserép a vonalra esik. A játék folytatása, hogy a tárgyat a test más-más részére teszik, úgy ugrálják végig az iskolát:
- Lábfejre helyezik
- Fejre
- Vállra
- A térd közé szorítják, így ugrálnak fél lábon; a dupla, kettes kockánál, fél lábon mindegyikbe bele kell ugrani
- Háton viszik a tárgyat
- Az orr és felső szájrész közé kell a tárgyat szorítani, felszippantani; ez a legnehezebb, mert nem lehet közben nevetni
A játékot jó időben, kora tavasztól késő őszig a házak előtt, az udvarban vagy a falunak olyan részein játszák, ahol sima, egyenes a talaj. A nehezített változatait az idősebb és nagyon gyakorlott játékosok játszák.