Hagyományok Háza Hálózat Szlovákia » Játékgyűjtemény kategóriák » 07. Vonulások 07. Vonulások – Hagyományok Háza Hálózat Szlovákia
Körtefán

Körtefán

Körtefán terëm a piros meggy,
feleségem van nekem csak egy.

De mikor még ez az egy is sok,
előbb-utóbb sírba vinni fog.

Furcsa Isten teremtése ő,
reszketek, ha közelembe jő.

Gondoltam már, hogy megverem én,
bírok vele, hiszen olyan vén.

Három ízben volt már félig holt,
jaj, istenem, de jó kedvem volt.

És az ördög mégsem vitte el,
olyan rossz, az ördögnek sem kell.

Nagyobb leányok páronként felállnak, egymással kezet fognak, és kaput tartanak. Ének közben az utolsó pár, majd a többi, a mindenkori utolsó pár a többiek feltartott keze alatt előre bújik, és kb. egy lépésre, az első pártól feláll, feltartott kézzel. A párok egymás után bújnak.

Csólika

Csólika borsó, vad lencse,
fekete szemű menyecske.
Nosza pap, rajtakap,
talán bizony meg is kap.

Hosszú úton jártamba,
tüske ment a lábámba.
Nosza pap, rajtakap,
talán bizony meg is kap.

A játszók két sorba állnak fel. Összefogott kezüket magasra tartják, s az egyik sor a másik sor feltartott karjai alatt kígyózva bújik át, „sövényt fonnak”. Azután a másik sor bújik.

Iglice

Iglice szívem, iglice,
aranyos lábú bakkecske,
a vár mellett jártomba,
tüske gyukott lábomba.
A cigányok sátorának
meggyulladt a hátulja,
benne igett a vajda,
vajdánénak két lánya,
piros bársony topánba’,
iglice szívem, iglice.

A leányok kézfogással kígyózó vonalban körüljárnak három leányt, akik háromszög alakban guggolnak. Egy leányka a körön kívül, kettő belül esik. A dallam ismétlésekor a járkáló sor irányt változtat. Amikor a sor első tagja utoléri a sor utolsó tagját, bezárják kézfogással a sort.

Itthon vagy-e, hidas mester

– Itthon vagy-e, hidas mester?
– Itthon vagyok, ipp most jöttem!
– Eressz átal a hídadon!
– Nem eresztlek, mer’ elszakad!
– Ha elszakad, megcsináljuk!
– Mivel tudnád, megcsinálni?
– Győri gyönggyel, gyöngyharmattal!
– Honnan veszel győri gyöngyöt, gyöngyharmatot?
– Isten adja jobb kezéből. Átmehetek rajta!

A általában 8-10 éves leányok játszották. Fiúk csak ritkán vegyültek közéjük.

Hidas-kapus játék. Két játékost kiszámolóval kiválasztanak, vagy csak megegyeznek, hogy ki lesz a játékkezdő, a „hidas mester”. A két kiválasztott játékos összefogott kézzel áll, hidat tart, szemben állva a kötetlen formában elhelyezkedő játékosokkal.
A játék első részében dalos párbeszéd hangzik el közöttük, majd annál a résznél, hogy „bújjatok rajta”, kaputartásba emelik a kezüket és kezdődik az általánosan ismert kapus játék.

Kézfogással, kígyóvonalban haladnak a gyerekek a kapu alatt és a kapu körül. A dallam végére lezárják a kaput, és akit belefogtak, az választhat aranyalma vagy aranykörte között – a kapusok előzetesen megbeszélték egymással, melyikük melyik.

Amikor a játékosok mind elkelnek, akkor az ún. húzás következik. Egy kijelölt vonalon igyekszik az egyik csoport a másikat áthúzni, és amelyiknek sikerül, az a győztes.

János úr készül

János úr készül, németi Bécsbe,
lovai vannak, nyergelőbe’.
János uram üzenet, üzenetes üzenet,
nyújtsd felém a nyakadat, azt a görbe nyakadat.
Rajta, pajta, lëszakad a pajta, bent maradt a macska.

Párosan kezet fogva egymás mögé állnak, s karjukat felemelve kaput, (együttesen folyosót) alkotnak. A mindenkori utolsó pár meghajolva, egymás mögött lépkedve átbújik a karok alatt, s elöl áll meg, mint az első pár. A páros sor így állandóan előre halad.

Nána, Nána, Tiszanána

Nána, Nána, Tiszanána,
kőbű’ raktam túróvárat,
várat, várat, túróvárat,
legényëknek lakóházat.

Az a kevély Gregor Maris,
nem vesz otthon a pártába,
Taszó Andri a mátkája,
szoknyát is vett a farára.

Szoknyát, szoknyát, rázsaszoknyát,
rázsaszoknya illik arra,
de nem az ő pénzi ára:
Taszó Andri adománya.

Taszó Andri, ne kap’ rajta,
Semmit sem ér az ő dolga!
Megvan a nagy nyalánksága,
az orra fincsorgatása.

Isten adjon lassú esőt,
mossa essze mind a kettőt,
kettőt, kettőt, mind a kettőt,
mossa essze mind a kettőt!

Új a csizma, nincsen talpa,
mer’ a sok tánc elkoptatta;
vagyon varga, ki bevarrja,
ha nem varrja, k…a anyja.

Három gyerek leguggol. A többiek láncot alkotva a guggolókat kacskaringósan kerülgetik.

Bújj, bújj medve

Bújj, bújj medve, bújj ki a zöld gyepre.
Ha kijöttél légy csendesen, hogy a vadász meg ne lessen! Bum!

Meghajolva, mintha bújnának, mennek körbe. A bum-ra leguggolnak.

Hej, Bibiási Panna

Hej, bibiási, bibiási Panna ezt komëndálta.
Egicés, begicés, a mi tyúkunk bibicés.
Gyöngyöt, gyöngyöt asszonyának,
gyöngykoszoró a lányának,
zibit, zabot a lovának,
hajdúpácát az apjának.
Ég a gyërtya ég.
Kicsike még az én párom, három esztendeig várom.
Hej, rózsám, vijolám, csókolgasd meg az orcám!
Szita, szita péntëk, szerelëm csütörtök, dob szërda.

Rekonstruált játékleírás: az itt közölt játékhoz a forrásban nem találtunk játékleírást. Egy domaházi változatban viszont így játszák: két lány pároskézzel kaput tart, míg a többiek láncot alkotva hol jobbról, hol balról „kacskaringózva” átbújnak a kapun és vonulnak. Az utolsó ütemre a kaput tartók lecsapják a kezüket, akit a kapuba zártak, a hátam mögött állóval lesz az új kaput tartó a következő játékban.

Nincs játékleírás, az ilyen és hasonló játékok vonulós, kapuzós formát ölthetnek.

Bújócska

Rajta, rajta, leszakadt a pajta, bent maradt a macska.

Azért jöttünk ide karikázni

Azért jöttünk ide karikázni,
hogy szeretőnk itt találna lenni.

Ha a lábunk ki találna törni,
talán tudna rajta szánakozni.

Ne sajnáljunk Visegrádra menni,
a molnártól a láncot elkérni,

egy kis leány derekára kötni,
barna legényt neki letartani.

Hárman letérdelnek, vagy leguggolnak, és azok körül a többiek láncban „kacskaringósan” járnak.