„Anya, faragtam Neked valamit…” Anyák napi készülődés a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban
A Hagyományok Háza első alkalommal rendezett anyák napi múzeumpedagógiai órákat a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. Az iskolai csoportokkal érkező gyerekek a néprajzi, népművészeti ismereteik bővítése mellett, kézműves mesterek segítségével készíthettek édesanyjuknak ajándékot.
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum adott otthont április utolsó szombatján a Hagyományok Háza anyák napi foglalkozásának. A mintegy harminc résztvevő az itt készített ajándékokkal kedveskedhet május első vasárnapján édesanyjának.
„Május közeledtével minden porcikánkban érezzük a tavaszt: nyitott Műhelyünkben egy különleges foglalkozással készültünk – avat be a részletekbe Farkas Réka múzeumi közművelődési szakember, a kezdeményezés elindítója. – Kedveskedtünk a fiúknak, akik kipróbálhattak egy igazi férfias foglalkozást, a fafaragást, és gondoltunk a lányokra, akik nemezből készült madárkával csalhatnak mosolyt szeretteik arcára. Az együtt töltött idő fontosságára hívtuk fel a figyelmet ezen a családi napunkon.”
A szervezők olyan foglalkozásokat választottak, amiben a fiúk apukájukkal együtt, a lányok pedig nagymamájukkal, vagy édesanyjukkal közösen tevékenykedhettek. A foglalkozásvezetők is népi iparművészek voltak, akik nemcsak tudásukkal, hanem egyéniségükkel is megragadták a közönséget.
A kisfiúk Alexa László népi iparművész fafaragó segítségével készíthettek kásakavarót. Az oktató a foglalkozás kezdetén bemutatta a munkáit és szerszámait, és érdekes történeteivel keltette fel az érdeklődést szakmája iránt. Ezt követően a mester részletezte, hogyan készül a tárgy, mik az egyes lépések, mire kell figyelni. A gyerekek feszült csendben hallgatták, s már alig várták a munka kezdetét. Néha elég egy bicska, vagy bizsók ahhoz, hogy elkészüljön a tárgy. Mivel itt különböző korosztályok voltak, a gyerekek leginkább a biztonságosabb ráspollyal dolgoztak.
A kislányok – Hegyaljai Tünde irányításával – nemezes foglalkozáson vehettek részt, s ismerhették meg az ősi textilkészítési technikát. Megtudhatták, hogy a régi nemezekhez történetek kapcsolódnak. A tárgyakon megjelenő jelek nemcsak díszítőelemek, hanem gyakran jelképes, néha védő-gyógyító szerepük van. A készítők elmondták a motívumok nevét, amelyek sokszor történetté állnak össze.
A szombati foglalkozásra kisebbek és nagyobbak is jöttek. Volt, aki rendszeres látogatója a Hagyományok Házának, de most kifejezetten az anyák napi készülődésre érkezett. A gyerekek maguk választhatták ki a színeket, és kezdődhetett a vizes „pancsolgatás”, a simogatás. Többen úgy megszerették a nemezsimogatást, hogy elhatározták, hogy otthon kamatoztatják a tanultakat, s önállóan készítenek madárkákat.