Hagyományok Háza Hálózat Szlovákia » Blog Medium Without Sidebar

2025 január 23.

Ünnepélyes keretek között adták át a csárdás UNESCO-s bejegyzési dokumentumát a Hagyományok Házában

Január 23-án a magyar kultúra napjához kapcsolódva ünnepi esemény keretében adták át a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot a Hagyományok Háza Színháztermében, amellyel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára került fel a magyar tánc hagyománya. A döntés az emberiség hagyományozódó közösségi tudásának egyik kiemelkedő értékét ismeri el. A csárdás korábban, 2019-ben már a magyar nemzeti jegyzékbe is bekerült. Az előkészítő munkában a Hagyományok Háza és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága közösen dolgozott. Az ünnepségen a Paraguayban odaítélt bejegyzési dokumentumot Dr. Csonka-Takács Eszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője és Dr. Soós Gábor az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára adta át Tóth Ildikó és...

Bővebben

2025 január 23.

[mti.hu] Átadták az UNESCO-listára felkerült csárdás bejegyzési dokumentumát

Budapest, 2025. január 23., csütörtök (MTI) – Két táncművész, Farkas Zoltán és Tóth Ildikó csütörtökön Budapesten átvette azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy a csárdás tánc hagyományát az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális öröksége reprezentatív listájára. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója a magyar kultúra napjához kapcsolódó ünnepélyes eseményen kiemelte, hogy az elismerés fontos eleme a nemzetközi jelenlét. A 19. században kialakult csárdás eredetileg a parasztság tánca volt, hogy aztán a városi polgárság is megtanulja. Az UNESCO döntéséért elsősorban a táncosoknak, zenészeknek, hagyományőrzőknek jár a köszönet – hangsúlyozta a főigazgató. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO tavaly decemberben a világszervezetnek a paraguayi fővárosban, Asunciónban tartott ülésszakán...

Bővebben

2025 január 22.

Vissza a forrásokhoz! – Bemutató a Hagyományok Házában

Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. A szerzőt, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját, a budapesti bemutató előtt kérdeztük a mű alkotásának körülményeiről. „A Piros, fekete (Te Deum) mű címét Kányádi Sándor Fekete-piros verse ihlette. A vers címével ellentétben a hatvanas éveinek közepén járó zeneszerző először az életről, majd a halálról beszél, így a színszimbolika megfordul: piros és fekete. A Te Deum a végén pedig fohász: az...

Bővebben

2025 január 22.

Vígan zengjetek, citerák!

A Néprajzi Múzeum főigazgatója tisztelettel meghívja Önt a Vígan zengjetek, citerák! című időszaki kiállításának megnyitójára. Időpont: 2025. január 22., 17.00 óraHelyszín: Néprajzi Múzeum, -2. szint, kiállítótér, 1146 Budapest, Dózsa György út 35. A kiállítást megnyitja: Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárKöszöntőt mond: Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatójaKözreműködik: a Figemadár Citerazenekar, Molnár Bence és Scherer Dániel, az Óbudai Zeneiskola növendékei Részvételi szándékát, kérjük, itt jelezze 2025. 01. 20-ig.

2025 január 22.

A szlovákiai magyar folklórélet kronológiája

1. Bevezetés Intézményünk a 2018-2021-es években “A szlovákiai magyarság folklórélete” címmel végzett átfogó kutatást, amelynek eredményeként megvalósult egy 21 részből álló videós életútinterjú sorozat a szlovákiai magyar néptáncmozgalom kiemelkedő személyiségeivel. A beszélgetések dokumentálják életútjukat, szakmai és alkotói tevékenységüket, a személyes történetek által pedig betekintést nyújtanak a szlovákiai magyarság háború utáni történelmébe is. A kutatás másik nagy eredménye, hogy lehetőség nyílt egy 70 perces ismeretterjesztő film elkészítésére, melynek alapját a már említett életútinterjúk alkotják. A 2019-2022-ben rögzített interjúk teljes hossza közel 45 óra. Rendkívül fontosnak tartjuk ennek a hatalmas anyagnak a további feltárását és feldolgozását. A kutatás általános célja az volt, hogy felfedjük történelmünk ezirányú hiányosságait, konkrét célja pedig, hogy a...

Bővebben