Blog Medium Without Sidebar

Az elmúlt évi sikeres gombosi kutatás nyomán idén a Hagyományok Háza munkatársai április végén Hertelendyfalván és Temerinben gyűjtöttek. Az értékes munkák részleteit Tajti Erzsébet viseletkészítő foglalta össze két részben. „A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza Hálózat két munkatársával, Kovács Nádi Karolinával és Vázsonyi Csillával az elmúlt évben a Viseletkészítők továbbképzése – mentorprogram keretében egy gombosi helyi gyűjtést végeztünk. A sikeres kezdeményezést követően már egy újabb területi kutatásban gondolkoztunk, és a választásunk – a két említett munkatárs ötlete nyomán – Hertelendyfalvára esett. A dél-bánsági községet egykor három nemzetiség népesítette be: szlovákokat, svábokat, valamint az al-dunai székelyeket a Monarchia idején telepítették le ide. A három népcsoport ugyan nem keveredett,... Bővebben

A Folklórgyűjtők fóruma sorozat keretében Boros Lóránd néprajzkutató Adatközlőktől barátságokig – Kutatások közép-erdélyi cigánymuzsikusok között címmel tart előadást május 17-én a Hagyományok Házában. A szakemberrel az előadás előtt beszélgettünk. „Annak idején, amikor a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom-nyelvészet és néprajz szakára jártam, a szakon gyakran használtuk az ’adatközlő’ szakkifejezést. Már akkor nagyon jó barátságban voltam számos zenésszel és táncossal, és elgondolkoztam, hogy amikor bizonyos információkat szerzünk, és azokat valamilyen módon rögzítjük, akkor az ’adatközlő’ meghatározás mindig egy embert is takar. Valóban, bizonyos esetekben, az úgynevezett ’mélyfúrásnál’ az emberi tényező is előtérbe kerül: elkerülhetetlen feltárni emberi kapcsolatokat, még akkor is, ha csupán egy éneket veszek fel, táncot filmezek. E felismerésből barátságok is kialakulnak. Minden... Bővebben

A Hagyományok Háza Színháztermében rendezték május 13-án a Fókuszban a koreográfusok sorozat újabb előadását.  A jeles esemény után, az egy évtizede elkezdett bemutatókról Szögi Csaba sorozatszerkesztőt kérdeztük. „A néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait bemutató sorozat 2014-ben – Mihályi Gábor ötlete alapján – indult útjára. A Magyar Állami Népi Együttes vezetője két évre rá kért fel a tánctörténeti előadások szerkesztésére. A Bethlen Téri Színház, aminek art menedzsereként dolgozom, adott otthont először a programnak: a Zalai Kamaratánc Fesztiválon díjat nyert produkciókból állítottunk össze egy előadást. 2018-ban – a Hagyományok Háza székházának, a Budai Vigadó épületének felújítása miatt – szintén e színtérben készültünk a következő bemutatóra, viszont 2019-ben már az Intézményben tarthattuk a sorozat következő... Bővebben

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora május második hetében Kolozsvárra látogat, s a kincses város környékén élő hóstáti magyarokat mutatja be. A zenei válogatásban a szerkesztő a kalotaszegi Laka „Kicsi” Aladár prímás felvételeiből szemezget. A Kossuth Rádió „Hajnali”-Népzenei összeállítás korán kelőknek jövő heti műsorát a Kolozsvár vidékén élő hóstátiaknak szenteli. A Kolozsvártól keletre, északra és nyugati irányba húzódó területeket a tizenkilencedik századig Hóstátoknak nevezték. Lakói büszkén vallották magukat egyszerre városi polgároknak, de ugyanakkor földműves parasztoknak, „földészeknek” is. A hagyomány úgy tartja, hogy Bocskai István erdélyi fejedelem telepített hajdúkat a vidékre. Sokkal valószínűbb azonban, hogy inkább Erdély különböző területeiről, a közeli Kalotaszegről, Mezőségről és a Kolozsvár környéki falvakból érkeztek... Bővebben

Nagy érdeklődés fogadta Babai Dániel botanikus-néprajzos: „Hozzon borzzsírt!” – Ember és állatvilág halványuló kapcsolatai a gyimesi mindennapokban címmel, április 27-én megtartott előadását a Hagyományok Házában. Az előadó három érdekes témát emelt ki. „Előadásomat a gyimesiek és a vadon élő állatok kapcsolata köré – különös tekintettel a gyógyászati vonatkozásokra – építettem fel. Ez a kapcsolat rendkívül sokszínű, beletartoznak a fontosnak tartott állatok, az úgynevezett ’nemszeretem állatok’, valamint a szentnek tartott ’égi madarak’ is. A madarak vándorlása, az áttelelés mindig fontos téma volt a gazdálkodók körében. A gyimesiek elmondták, hogy a barázdabillegetőt, ahogy ők nevezik, ’leánykamadarat’ télen is szokták látni. Ez azért is érdekes, mert a tudomány jelenlegi állása szerint e madarak... Bővebben