Blog Medium Without Sidebar

Az elmúlt évek sikerei nyomán a Hagyományok Háza Nyitott Műhelye idén is meghirdette kézművesek, iparművészek, tervezők, designerek, crafterek és egyéni alkotók számára  a „Kis fekete” pályázatát. Az eddigi fogadtatást és a tennivalókat Farkas Réka múzeumi közművelődési szakember, pályázati felelős foglalja össze. „Július 18-áig várjuk a pályázatokat, alkotásokat postai úton, vagy – előzetes egyeztetés után – személyesen a Hagyományok Házába, vagy a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumba. Élénk érdeklődést tapasztalunk a pályázat iránt, többen jelezték az egész Kárpát-medencéből, de például Németországból is részvételi szándékukat. Ezúton is szeretnénk kérni a határidő pontos betartását, s ismét felhívom a figyelmet a regisztrációra a Hagyományok Háza oldalán, valamint arra, hogy a pályamunkához rövid leírást is kérünk.... Bővebben

Idén is izgalmas programokkal vár kicsiket és nagyokat a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum és a Hagyományok Háza Nyitott Műhelye június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján. A Hagyományok Háza idén is változatos műsorokkal és foglalkozásokkal nevezett a Múzeumok éjszakája programsorozatra. A kisebbek már koradélután ráhangolódhatnak a jeles napra az „Illatok, ízek, formák – Nézd kézzel, lásd szívvel!” kiállításon berendezett interaktív játszósarokban. Az ifjú hagyományőrzők kipróbálhatják a négy témakört feldolgozó mézesbábos, karikás ostoros, mázas-cserepes, gyapjútulipános élménytárat. Megpróbálhatják megtalálni a nemezkártyák párjait, versenyezhetnek csukott szemmel egy útvesztő játékban, valamint megérezhetik a mézeskalács fűszereinek illatát. Délután különlegesnek ígérkezik dr. Czingel Szilvia néprajzkutató divattörténeti ismeretterjesztő előadása A „magyar motívum” – haute couture és a magyar népművészet címmel. Egy... Bővebben

Az aranyréce. Mesék, mondák, történetek Moldvából címmel jelent meg a Hagyományok Háza gondozásában Iancu Laura gyűjteményének második, bővített kiadása Magyarfalu, valamint Lujzikalagor mesemondóinak szövegével és hanganyagával. A Hagyományok Háza júniusban megjelent Az aranyréce.  Mesék, mondák, történetek Moldvából című hangzómellékletes kiadványa válogatás a magyarfalusi származású költő, író, folklorista Iancu Laura több évtizednyi néprajzi gyűjtéséből. Az aranyréce e második, bővített kiadása a legkeletibb moldvai magyar település, Magyarfalu, valamint Lujzikalagor hét mesemondójának, hat asszonynak és egy férfinak a huszonkét hosszabb-rövidebb szövegét és helyszíni felvételeinek hanganyagát tartalmazza. A kötetben tizenhárom tündérmese, hat egyéb mese, két eredetmonda és egy anekdota kapott helyet – a Népmesetár-sorozat korábbi népmesegyűjteményéhez hasonlóan – hiteles, szó szerinti lejegyzésben. „Számomra legértékesebb... Bővebben

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora június utolsó teljes hetét a magyar dudálás vonószenében fennmaradt hagyományának szenteli. A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek jövő heti adássorozatának középpontjában a duda, és annak a vonós hangszerekre gyakorolt hatása áll. A duda hosszú évszázadokon keresztül meghatározó hangszernek számított a Kárpát-medence és egész Európa zenekultúrájában. A kutya-, kecske-, vagy birkabőrből készült zeneszerszám hazai népszerűségét jól példázza, hogy táncmuzsikánk legkorábbi, XVI. századból származó írott emlékében már egyértelműen felismerhetőek a magyar dudajáték sajátosságai. Az arisztokrácia zenei igényének változásával a dudamuzsika lassanként eltűnt az előkelő udvarházakból, művelői pásztorok, elsősorban juhászok és kanászok lettek. A magyar nyelvterület szegényebb vidékein, ahol a gazdák nem tehették... Bővebben

A Fonó Zenekar Tanúhegyek című produkciójával június 14-étől öt estén Erdély városaiban lép fel. A koncertsorozatról Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Fonó Zenekar vezetője mond el részleteket. „Az elmúlt harminchat esztendőben népzenekutatóként a Kárpát-medence különféle tájegységein végeztem terepmunkát, s e gyűjtőútjaim során eljuthattam a határon túli magyarság több, mint kétszáz településére. A számok nyelvén: csak 1992-ben például hetven helyszínen dolgoztam, s a 2008 óta eltelt időszakban is több mint háromszázötven helyszínen készítettem felvételeket. Filozófiám szerint a színpadon olyan népzenét ’merek’ előadni, aminek tájegységén személyesen is megfordultam, s találkozhattam a magyarok és a szomszéd népek zenei kultúrájának hagyományőrző képviselőivel. Eközben persze nemcsak magát a zenét, hanem a hozzá... Bővebben