Blog Medium Without Sidebar

Zalaegerszeg ad otthont szeptember 4-5-én a Hagyományok Háza rendezésében a Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozójának. A Göcseji Falumúzeum négy portájának programjaira itthonról és külhonból is várják a zenészeket és az érdeklődőket. Az eseménysorozatból Mohácsy Albert szakmai vezető ad ízelítőt. „A Hagyományok Háza – a járványhelyzet miatti egyéves kihagyás után – immár hetedik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Táncházzenészek Találkozóját. A Göcseji Falumúzeumban szeptember 4-én a nagyközönséget várjuk szeretettel, míg 5-ére szakmai programokat szervezünk. A rendezvénysorozat szakmai vezetőjeként kifejezetten örülök neki, hogy az első négy évet követően elmozdultunk a főváros vonzáskörzetéből, és az ország különböző részein is népszerűsíthetjük a műfajt. Egy pályázatnak köszönhetően Ópusztaszer és Nyíregyháza után az idén Zalába látogatunk. Kifejezett célunk,... Bővebben

A hetvenedik születésnapját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes a pandémia alatt elmaradt fellépéseit augusztus végén, szeptember elején pótolja. A társulat Délvidéken, Kárpátalján és Erdélyben lép fel öt alkalommal. 2020-ban, a Nemzeti Összetartozás Évében a Magyar Állami Népi Együttes Muravidéken és Felvidéken lépett fel. A pandémia megállította e szép sorozatot, így idén folytatódik az immár jubileumi turné: a kárpátaljai, a délvidéki és az erdélyi magyarság augusztus végén, szeptember elején élvezheti a nagy múltú társulat előadásait. A fellépéssorozat augusztus 28-án, Zentán, az V. Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom ünnepségsorozat gálaestjén, az Ezerarcú Délvidék összeállítás bemutatásával kezdődik. Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok,... Bővebben

Augusztus utolsó hétvégéjén rendezik Zentán a délvidéki magyarság egyik legnagyobb ünnepét. Az V. Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom résztvevői bőséges programkínálatból választhatnak. A hetvenedik születésnapját ünneplő Magyar Állami Népi Együttes az Ezerarcú Délvidék összeállítással lép fel. A Táncháztalálkozó szervezőbizottsága, a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, mint háttérintézmény, partnerségben a budapesti Hagyományok Házával augusztus 28-án, Zentán, a Sportcsarnokban ötödik alkalommal tartja meg a Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom elnevezésű rendezvényét. Juhász Gyula, a vajdaság hálózat munkatársa foglalja össze az eseménysorozat legérdekesebb programjait. „A táncháztalálkozó és sokadalom immár hagyományt teremtett Zentán. A helyi tehetséges társulatok mellett az egész Kárpát-medencéből érkeztek népzenei és néptánc együttesek az évek... Bővebben

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora augusztus harmadik hetét Fekete Antalnak, a kiváló brácsás-népzenegyűjtőnek szenteli. A zenei válogatásban a művész gyűjtéseivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsor az augusztus 16-ai héten Fekete Antal életművével foglalkozik. Fekete Antal, akit a táncházakban sokan csak „Pumaként” ismernek, az egyik legkiválóbb mezőségi muzsikát játszó brácsás. Azt már kevesen tudják róla, hogy valaha hivatásos táncos volt, diplomáját az Állami Balettintézetben kapta az első néptánc tagozat végzőseként. A régies falusi népzene fiatal kora óta jelen volt életében, tizenévesen már rendszeresen járt gyűjtő utakra, alapvetően Erdélybe. A 70-es, 80-as évek Romániájában nem volt könnyű dolga a gyűjtésre... Bővebben

Eredményesen zárult a Hagyományok Háza mikházi szabadegyeteme augusztus 8-án. A szimpóziumon öt helyszín mintegy harminc programja közül választhattak az érdeklődők. Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója egy új hagyományőrző periódust vizionált a mikházi szabadegyetem megnyitó előadásában és az azt követő beszélgetéseken. Megítélése szerint húsz év után válaszúthoz érkeztek, hogyan tudnak társadalmi szinten hatást gyakorolni a hagyományok továbbélésére. Az Intézmény vezetője hangsúlyozta a hagyományok visszatanításának fontosságát, mivel a Kárpát-medence nagyobbik részén a hagyomány már nem él a mindennapokban. Ez egy újszemléletű munkát jelent, aminek – az új generációk belépésével – soha nem lehet vége. A tennivalók első körében a népzenét és a néptáncot említette, második körben a kézműves tevékenységekre utalt. Ez... Bővebben