Negyvenórás kézi hímző tanfolyam kezdődik júniusban Magyarkanizsán. A hagyományos kézműves technikák megőrzését és azok átadását bemutató kurzus jelentőségét Jenei Anikó, népi iparművész foglalja össze.

 „A Békés Megyei Népművészeti Egyesületnél tanítok kézi-gépi hímzést. Nagyon sok tanítványom délvidéki, így nevem nem ismeretlen a vajdasági hagyományőrzők körében.  Zsűrizésben is részt vettem azzal a céllal, hogy a magyarországi, a Hagyományok Háza által felállított szempontokat ismertessük és alkalmazzuk.

Különleges feladat számomra is a június 20-21-én, Magyarkanizsán kezdődő kézi hímző tanfolyam, amit még nyár végéig három foglalkozás követ. Az oktatást a Hagyományok Háza Hálózat-Vajdaság a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel, a magyarkanizsai Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesülettel és a Tisza Néptáncegyesülettel karöltve hirdette meg kezdő és haladók számára. Az érdeklődés megfelel elvárásainknak, még az anyaországból is vannak jelentkezők. Két csoportban foglalkozunk az egybegyűltekkel, az egyikkel az alapoknál kezdjük, a rutinosabb résztvevőkkel a szabályokat pontosítjuk. Jómagam a gyakorlottabbakkal dolgozom. A négy foglalkozás péntek délután kezdődik elméleti oktatással, célunk, hogy egy adott tájegységet mindenki el tudjon helyezni a térképen. A szombat már a gyakorlaté, este fejezzük be az együttlétet, de a távozók ’házifeladatot’ is kapnak.

A felkérés alapján – a zsűrizéshez igazodva – egy mintakendővel az alapokat vesszük át. A palettán a paplansarok, az azsúrozás, a subrika szerepel, amik kiváló lehetőséget nyújtanak, hogy bizonyos tájegységek varrókultúrájában el tudjunk mélyedni. Az első alkalommal a komádi hímzéssel foglalkozunk, egyszerű kenyeres zsákot vagy egy futót készítünk. A gyakorlottabbakkal nagyobb léptékben tudunk haladni, s terveink szerint méretesebb darabok is kikerülnek a szorgos kezek alól. Ezt követően a kalotaszegi mintákkal foglalkozunk, itt a széleldolgozásnál kitérünk a varrott csipkére. Ezt követi a drávaszögi, igen technikás hímzés: pici tűvel, sötét alapanyagra dolgozunk. A szentistváni vizitke hímzéssel zárjuk, s mivel az öltéstechnika itt viszonylag egyszerű, a színekkel való játékra is lehetőség nyílik.

Annak vagyok a híve, hogy használható, hordható, s ne vitrindarabokat készítsünk. Egy neszesszer, táska a külső szemlélő érdeklődését is felkeltheti, s talán a tetszésnyilvánítót is legközelebb a sorainkban üdvözölhetjük.   A kurzust kis kiállítással zárjuk, ahol a négy foglalkozás legszebb darabjait tekinthetik meg a betérők.”

További információ: Kovács Nádi Karolina, nadi.karolina@hagyomanyokhaza.hu