Dövi, dövi háta

Dövi, dövi háta,
Rakoncai pálca,
Huncut ember megmondja,
Melyik ujjom döfte.

Körbeálltak a gyerekek, egy a körön kívül egyik ujjával sorba megbökte minden gyerek hátát. A legvégén, akit utoljára megbökött, annak a gyereknek el kellett találnia, melyik ujjal bökött a körön kívül járó. Ha eltalálta, ő lett az új „bökdöső“.

Cin-cin, brumm-brumm

A gyerekek pajtásaik közül ördögöt választottak, a többiek pedig virágnevet választottak maguknak, és az ördögtől ezt kérdezgették:

– Mi zörög a padláson?
– Az ördög a hatágú vasvellájával.
– Mit akar?
– Virágot.
– Milyent?
– Tulipánt.*

Ha nem volt tulipán nevű gyerek, azt mondták:

Kiszaladt a kürtőn.

Ha talált, mentek az ördöghöz és azt mondogatták:

Cin-cin, brumm-brumm…

* helyettesítendő virágnév

Siess libám

Siess libám begyet rakni,
Hazamenjünk tüzet rakni.
Vizet oda tennyi,
Mákos csíkot főznyi.
Esteledik má‘ az idő,
Minden madár haza készül.
Én is mennék, ha mehetnék,
A rózsámval beszélhetnék.
Arass libám, arass,
Megadom a garast.
Ha a garast meg nem adom,
Megadom az árát.

„Mikor én kislány vótam, így énekeltünk a libánál.“ (libaőrzés közben)

Csörög-börög

A gyerekek kört alkottak és összetették a kezüket. Egy gyerek megkérdezte:

– Mi van a kezedben?
– Három szál rozmaring. – szólt a válasz.

A kérdező ráütött a választ adó kezére, s felszólította:

Nyisd ki!

Ha eltalálta, csere történt, ha nem, folytatódott a kérdezgetés.

Egy asszonynak három lánya

Egy asszonynak három lánya,
Háromnak van egy szoknyája.
Ó, jaj, mámili,
Jaj, de czermeli,
Czirkum czelleri,
Rozmarint, viola!

Másodiknak nincs kötője,
Nincs is annak szeretője.
Ó, jaj, mámili,
Jaj, de czermeli,
Czirkum czelleri,
Rozmarint, viola!

Harmadiknak nincs bársonya,
A testvér nénjeét hordja.
Ó, jaj, mámili,
Jaj, de czermeli,
Czirkum czelleri,
Rozmarint, viola!

Kézfogással láncot alkotnak, hárman pedig háromszög alakban leguggolnak egymástól távol. A lánc a guggolókat kerülgetve kanyargósan halad a térben.
Javaslat: versszakonként menetirányt válthanak, így a lánc eddig utolsó tagja lesz a vezető.

Gurgázás

Fiúk játszották, vaskarikát gurigattak utca hosszat, és kampós végű dróttal egyengették a karika útját, hogy el ne dőljön.

Kiskomárom, nagykomárom

Kiskomárom, nagykomárom,
De szép kislány ez a három.
De szeretném az egyiket,
Három közül legszebbiket,
Három közül legszebbiket!

Hárman állnak a kör közepén, a többiek nagy körben énekelve körüljárják őket. Ének után a kör közepén álló három választja a három „legszebbiket“, akik most azok helyükre lépnek.

Seggreverőcske

Egy gyerek a pad fölé hajolt és eltakarta a szemét. Valaki a többiek közül a fenekére csapott. A padon fekvő gyereknek fel kellett ismernie bántalmazóját, ha nem sikerült, folytatódott a seggreverőcske addig, amíg fel nem ismerte. Ha sikerült, csere történt.

Aludjál el, csucsuljál el!

Aludjál el, csucsuljál el,
Drága kicsim, aludjál.
Aludj, szépen, aludjál,
Csillagokról álmodjál.
Bujkáljál el, aludjál el,
Csucsuljál el, bujkáljál el,
Aludjál el, aludjál,
Csillagokról álmodjál.

Méz, méz, méz

Méz, méz, méz,
Áldott méz!
Áldott méznek forrósága,
Lehullott virága.
Ez az áldott bor,
Ki mindennap folyt,
Ha jó‘ iszom belőle,
A torkomba folyt.

Rekonstruált játékleírás – eredeti játékleírás nem áll rendelkezésünkre, így ugyanennek a játéknak máshol gyűjtött és közölt játékleírását tesszük közzé: A gyerekek egymás kezét fogva sétálnak körbe, énekelve. A kiválasztott kérő a körön kívül sétál, a körrel ellentétes irányba. A dal végén a kérő az utolsó szótagra megérinti annak a vállát, akihez ért, s az csatlakozik hozzá, így a következő játszásnál már ketten mennek. Addig játszák, míg a körben csak egy gyerek marad, az lesz a következő játékban az új kérő.