Kiskomárom, nagykomárom

Kiskomárom, nagykomárom,
De szép kislány ez a három.
De szeretném az egyiket,
Három közül legszebbiket,
Három közül legszebbiket!

Hárman állnak a kör közepén, a többiek nagy körben énekelve körüljárják őket. Ének után a kör közepén álló három választja a három „legszebbiket“, akik most azok helyükre lépnek.

Kedden

Kedden kedvem kerekedett kocsikázásra,
Kocsikázás közben kedves
Komám karja kitörött,
Kilenc kiló karbolt kértem
Kedves komám karjára.

Méz, méz, méz

Méz, méz, méz,
Áldott méz!
Áldott méznek forrósága,
Lehullott virága.
Ez az áldott bor,
Ki mindennap folyt,
Ha jó‘ iszom belőle,
A torkomba folyt.

Rekonstruált játékleírás – eredeti játékleírás nem áll rendelkezésünkre, így ugyanennek a játéknak máshol gyűjtött és közölt játékleírását tesszük közzé: A gyerekek egymás kezét fogva sétálnak körbe, énekelve. A kiválasztott kérő a körön kívül sétál, a körrel ellentétes irányba. A dal végén a kérő az utolsó szótagra megérinti annak a vállát, akihez ért, s az csatlakozik hozzá, így a következő játszásnál már ketten mennek. Addig játszák, míg a körben csak egy gyerek marad, az lesz a következő játékban az új kérő.

Ördöglovas

Az „Ördöglovas” játék máshelyütt is ugyanezen a néven ismert. A „fecskerakással” (törekkel v. ritk. szalmával kevert sárból, agyagból rendsz. döngöléssel való falrakás, építés. ) készített házak építéséhez a gyerekek segítségét is igénybe vették, ami nagyszerű játék is volt számukra. Fenyőfából készítették a felnőttek az „ördöglovat”, ennek utódját, kis átalakítással, vasból ma is megtalálhatjuk a játszótereken. Egy kb. másfél méteres tönköt beástak a földbe. Erre egy másik, (a ház nagyságától függően) három-négy méter hosszú fatörzset ékeltek rá, hogy mint a mérleg, billeghessen, és körbe-körbe is forgatható legyen. A gyerekek aztán hintáztak rajta: forgatták, s közben ledöngölték a ház homoktalapzatát.

Aludjál el, csucsuljál el!

Aludjál el, csucsuljál el,
Drága kicsim, aludjál.
Aludj, szépen, aludjál,
Csillagokról álmodjál.
Bujkáljál el, aludjál el,
Csucsuljál el, bujkáljál el,
Aludjál el, aludjál,
Csillagokról álmodjál.

Csillag Margit

Csillag Margit tudom a nevedet,
Azt is tudom, hogy szeretsz engemet.
Konkoly levél, tiszta búza,
Ha kinyílik a viola.
A violát akkor szedik,
Mikor reggel harmat esik.

Én az uram nem szeretem,
Níma csókját nem kedvelem.
Ifiúr csak kedvel engem,
Barna leginy szeret engem.

Ha szeretne, bár elvenne.
Piros papucsot venne.
Arany láncot tizenkettőt,
Meg egy aranyos fíketőt*.

Három háznál van egy nagy fa,
Piros alma terem rajta.
Olyan piros, mint az író,
Igya meg a szolgabíró!

Ez a párválasztó körjáték a fiúk és a lányok közös játéka volt, a nagyobbak is szívesen játszották.
Az első sor dallama különálló. A többi versszakot a 2. és 3. sor mintájára énekelték. A körben csípőre tett kézzel sétáló „Csillag Margit“ a szöveg „Én az uram…“ versszakára párt választ magának. A dal végéig mindkét kezüket megfogva együtt táncolnak a körben. A többi gyerek, aki a körben állóval ellenekező irányban sétált, a párválasztásnál megáll, és a dal végéig csak énekel. Aztán a párban állók helyet cserélnek, és újra kezdik a játékot.

* fíkető = főkötő

Törzsugrás

A „Törzsugrásnál” két csoport játszott egymás ellen. A gyerekek két egyenlő számú oszlopba sorakoztak. A két első a csoporttól pár lépésnyire lehajolt, a többiek sorban ugrálták át, a kezükkel érintve hátát (mint a bakugrásnál). A csoport első ugrójának akkorát kellett ugornia, hogy a csoport többi tagja mind elférjen a lehajlott gyerek és közte. Ha ez valamelyik csoportnak nem sikerült, az veszített. Az a csoport nyerte meg a játékot, amelyik elsőnek fejezte be az ugrálást, s el is fért a megadott helyen.

A piacon egy bautba’

A piaczon egy bautba’*
Méretyik a libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Plántyika.

Szőke kislány méretyi,
Barna legény, libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Fizeti.

Hosszu vékony pejpaszár
Megállj hunczut libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Megcsaltál.

Ha még egyszer ugy megcsalsz,
Megátkozlak, libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Hogy meghalsz.

A szombatyi kert alatt
Nyergelik a libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Lovamat.

A lovamat nyergelik
A rózsámat libizai lazom,
Labzatyi bom, bom
Ölelik.

A szombatyi kerítés,
Ott hallik egy, libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Fityílés.

Fityílhetsz már galambom,
Messze vagyok libzai labzom,
Labzatyi bom, bom
Nem hallom.

A fiatalabb korosztály számára ajánlatos mellőzni a 3. és a 4. versszakot.

* A „bautba” eredeti lejegyzés alapján lett közölve, értsd: bótba’ = boltban.

Kiskácsa fürdik

Kicsik és nagyok egyaránt játszották legeltetés közben, utcán, iskolában az óraközti szünetekben.

Kiskácsa fürdik, fekete tóba’,
Anyjához készül Lengyelországba,
Lengyel mondja: Szép virágszál,
Akit szeretsz kapd el!
Ezt szeretëm, ezt kedvelem,
Ez az édës kedvesem.
Hajts‘ ki, mars!

A régebbi változat itt véget ér. A „hajtsd ki, mars!”-sal a régi „kácsát” kiküldték a körből, és helyébe lépett az általa választott új „kácsa”. Az újabb változatban a „hajtsd ki, mars!” elmarad, s a játékdal egy újabb sorral bővül:

Járjad, járjad jó katona, hagy dobogjon ez az utca, ez a barna szép kislány!

A játékot a „Csillag Margit“ mintájára játszották. A körben sétáló „kácsa“ az „akit szeretsz kapd el“ szövegrésznél választott magának párt. A dal maradék részére a kör közepén kézen fogva együtt forognak.

A csikónak

A csikónak van négy lába, ötödik a farka.
Farka alatt susogója, orrod a dugója.