Pad alatt, pad alatt

Pad alatt, pad alatt van egy ház,
Abban lakik a kanász,
Kértem tőle vacsorát,
Azt mondta, hogy pofon vág,
Ha pofon vág, meghalok,
Kivisznek a bivalyok,
Répa földbe temetnek,
Megesznek a tehenek.

Túrót ettem, elejtettem

Túrót ëttem, elejtëttem,
Azt së tudtam, hova tëttem,
Szél fújja pántlikámat,
Lobogtatja a szoknyámat,
Kapd szoknya.

„Kërësztëzëtt karokkal ugráltak, és úgy enekëltek.”

Rekonstruált játékleírás – eredeti játékleírás nem áll rendelkezésünkre, így ugyanennek a játéknak máshol gyűjtött és közölt játékleírását tesszük közzé: Ketten szembeállnak egymással keresztbe fogott kézfogással és hátrafeszített felsőtesttel „seregnek”, a dal végén pedig leguggolnak. Ezalatt egy harmadik gyerek kissé távolabb guggol, aki megpróbálja elkapni a sergők szoknyáját. Akiét elkapta, azzal helyet cserél.

Kiskácsa fürdik

Kicsik és nagyok egyaránt játszották legeltetés közben, utcán, iskolában az óraközti szünetekben.

Kiskácsa fürdik, fekete tóba’,
Anyjához készül Lengyelországba,
Lengyel mondja: Szép virágszál,
Akit szeretsz kapd el!
Ezt szeretëm, ezt kedvelem,
Ez az édës kedvesem.
Hajts‘ ki, mars!

A régebbi változat itt véget ér. A „hajtsd ki, mars!”-sal a régi „kácsát” kiküldték a körből, és helyébe lépett az általa választott új „kácsa”. Az újabb változatban a „hajtsd ki, mars!” elmarad, s a játékdal egy újabb sorral bővül:

Járjad, járjad jó katona, hagy dobogjon ez az utca, ez a barna szép kislány!

A játékot a „Csillag Margit“ mintájára játszották. A körben sétáló „kácsa“ az „akit szeretsz kapd el“ szövegrésznél választott magának párt. A dal maradék részére a kör közepén kézen fogva együtt forognak.

Kedden

Kedden kedvem kerekedett kocsikázásra,
Kocsikázás közben kedves
Komám karja kitörött,
Kilenc kiló karbolt kértem
Kedves komám karjára.

A prücsök a mezőbe’

A prücsök a mezőbe’ házasodni akar,
Ölelgeti a legyet, el akarja venni.
„Elvennélek, te kis légy, ha kicsi nem vónál!”
„Hozzád mennék, te prücsök, ha görbe nem vónál!”

Ugrik-bugrik a bolha, vőfély akar lenni,
Az ördög a küszöbön borsot akar törni.
Farkas-koma, mészáros, három ökröt vágott.
Hozzája meg malacot, hatvanat lerántott.

Megvolt a szent egyesség, szóltak a trombiták.
Táncba hítták a medvét, eljárták a polykát.
Kis gaólya vót a flótás, béka a trombitás.
Büdösbogár a kontrás, szunyog a szekundás.

Gyereklagzi eljátszásakor fel lehet használni.

A broszonyi

A broszonyi, a broszonyi Varga Erzsi*,
Szépszemű lyány,
Krumpli rúzsa vio, viola!

Kizárólag lányok játéka volt az „A broszonyi…” kezdetű kis soroló, táncoltató játékocska.

A lányok egyvonalba sorakoztak, s a dalban szereplő „Varga Erzsi”* módjára valamennyi lány nevét egyenként kiénekelték. Akinek a nevét énekelték, kiperdült a sorból, s csípőre tett kézzel átforgott az előzővel párhuzamos – pár méternyire alkotott – új sorba. Ha már valamennyien az új sorban álltak, befejezték vagy újrakezdték a játékot.

Ördöglovas

Az „Ördöglovas” játék máshelyütt is ugyanezen a néven ismert. A „fecskerakással” (törekkel v. ritk. szalmával kevert sárból, agyagból rendsz. döngöléssel való falrakás, építés. ) készített házak építéséhez a gyerekek segítségét is igénybe vették, ami nagyszerű játék is volt számukra. Fenyőfából készítették a felnőttek az „ördöglovat”, ennek utódját, kis átalakítással, vasból ma is megtalálhatjuk a játszótereken. Egy kb. másfél méteres tönköt beástak a földbe. Erre egy másik, (a ház nagyságától függően) három-négy méter hosszú fatörzset ékeltek rá, hogy mint a mérleg, billeghessen, és körbe-körbe is forgatható legyen. A gyerekek aztán hintáztak rajta: forgatták, s közben ledöngölték a ház homoktalapzatát.

Szem, szem gyűrű

Szem, szem gyűrű, arangyűrű,
Itt a lakat, itt a kúcs,
Találd bíró, kinél van.
Nálam is szabad!
Jöhet a bába, megfőtt a kása.

(Szóval): Piros csizmát húzott a lábára.

A gyerekek körben állnak, tenyerüket összezárják. Az osztó körbejár, a szöveg minden második szótagjára összetett tenyérrel végigsimítja a játékosok kezét és úgy tesz, mintha mindegyiküknek adna egy gyűrűt. A dal bármelyik részénél valaki tenyerébe belecsúsztatja a gyűrűt, amit a hunyónak a dal eléneklése után meg kell keresnie. Általában három lehetőség áll a rendelkezésére, s ha rámutat arra a játékosra, akinél a gyűrű volt, azzal helyet cserél. Az új játékban ő lesz az adogató, akinél pedig a gyűrű volt, abból hunyó lesz.

Elment már a cica

Elment már a cica, siessen már a cica, hol van már a cica!

Sorban (egyvonalban), vagy körben guggolva játszották az „Elment már a cica…” kezdetű játékot.

Kiszámolással „kiküldték” az egyik játékost – ő lett a „cica”. A többiek egy összecsomózott zsebkendőt dugdostak egymást között. A „cica” a hátuk mögött járt, figyelt, mert ki kellett találnia, hogy kinél van a zsebkendő. Ha úgy vélte, hogy ott van valakinél, annak rácsapott a hátára. Ha nem talált, visszakapta a „hátast”; (háromszor próbálkozhatott), ha talált, az lett a „cica”, akinél a zsebkendő volt. A többi gyerek közben állandóan ismételve énekelte a dalt.

Törzsugrás

A „Törzsugrásnál” két csoport játszott egymás ellen. A gyerekek két egyenlő számú oszlopba sorakoztak. A két első a csoporttól pár lépésnyire lehajolt, a többiek sorban ugrálták át, a kezükkel érintve hátát (mint a bakugrásnál). A csoport első ugrójának akkorát kellett ugornia, hogy a csoport többi tagja mind elférjen a lehajlott gyerek és közte. Ha ez valamelyik csoportnak nem sikerült, az veszített. Az a csoport nyerte meg a játékot, amelyik elsőnek fejezte be az ugrálást, s el is fért a megadott helyen.