Egedem-begedem

Egedem-begedem, cukoda mé!
Ébe-fébe dominé.
Ékusz-fékusz bambalékusz,
eje-beje bam-busz!

Egyedem-begyedem tengeri tánc.
Hajdú sógor mit kívánsz?
Csak egy darab kenyeret.
Süss ki kukkanti,
te meg Jancsi, kerüld ki,
te vagy a sunyhó!

Rácine, rácine, szëderinke

Rácine, rácine, szëderinke,
bënne, bënne, bënne forog kis mënyecske,
nyúts, nyúts fonalat, ëgye, bëgye jó barátom,
vëdd el akit szeretesz.
Ezt szeretem, ezt kedvelem,
komámasszony lányát.
Hajdínárom, tulipánom, csapd ki a bajuszom.
Hëj, vëndi, vëndi, vëndija,
cinegemadár, gencija, uccu azta táncot,
könnyű madár járja,
cigó-rigó vadmacska, jaj de könnyen járja.
Fürdik a kácsa, fekete tóba’,
készül az anyjához Lengyelorszaszágba.
Hozd el Isten, hozd el az íródeákot,
had vetessek néki, karmintos csizmákat,
zsír mondja, zsár mondja zabolai zab szëm.
A legények regementje, igen cifra,
benne forog Sándor bácsi, igen nyalka,
hëj, libu, libuskám, fordulj ki hát Mariskám, galambocskám.

Kézfogással kört alkotnak. A kör közepén ketten táncolnak, akik a dal végén kettővel cserélnek.

A pünkösdi rózsa

A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra,
én édesem, én kedvesem, szakajts ëgyet róla!
Én is szakajtottam, de elszalajtottam.
Tejbe-vajba, szép mënyecske, öleld, akit szeretsz!
Ezt szeretem, ezt kedvelëm, ez az én édes kedvesëm.
Pénz volnék, peregnék, rózsa volnék, teremnék, mégis kifordulnék.

Elmúlt farsang

Elmúlt farsang, már itt hagyott,
a lányoknak nagy bújt hagyott,
hozza Isten a húsvétot,
a lányoknak a vígságot.

Fuss le Zsuzska a pincébe

Fuss le Zsuzska a pincébe, töltsd meg a palackot,
almát, diót, aszalt szilvát hozz fel tarisznyába’.
Érett túrót meg ëgy sajtot rakjál ëgy kosárba.
Siess hamar mézes mákos kalácsokat sütnyi,
hogyha el akarsz mi vélünk Betlehembe gyűnnyi.
Siessünk, ne késsünk, hogy még ezen éjjel ottan lehessünk.
Jancsi fújja a dudát, Pista meg a furulyát.
Majd így fújunk szép nótákat a kis Jézuskának.

Karácsony este, Jézus születése ünnepén, az ablakok alatt szokták ezt énekelni, mendikálás formájában.

Régen az egyházi iskolák, intézmények és tanítók számára a mendikálás adománykérő szokás volt, annak idején a gyerekek az iskola számára gyűjtöttek adományokat. Később a paraszti hagyományban keresztény, karácsonyi ünnepköszöntő szokássá vált. A gyerekek csekélyke ajándék fejében ünnepi énekeket adtak elő a házaknál, és jókívánságokkal látták el az ott lakókat. A szép énekért és köszöntésekért, a jókívánságokat tolmácsoló versekért cserébe süteményt, pogácsát, fonott szakajtóba készített diót vagy pár pengőt kaptak.

János úr készül

János úr készül, németi Bécsbe,
lovai vannak, nyergelőbe’.
János uram üzenet, üzenetes üzenet,
nyújtsd felém a nyakadat, azt a görbe nyakadat.
Rajta, pajta, lëszakad a pajta, bent maradt a macska.

Párosan kezet fogva egymás mögé állnak, s karjukat felemelve kaput, (együttesen folyosót) alkotnak. A mindenkori utolsó pár meghajolva, egymás mögött lépkedve átbújik a karok alatt, s elöl áll meg, mint az első pár. A páros sor így állandóan előre halad.

A hegysúri legényök

A hegysúri legényök találtak egy gyerököt.
Hogyha tunna, tönne rúla, hogyha tunna, tönne rúla.

El is vitték Szeredbe, szógabíró elejbe.
Hogyha tunna, tönne rúla, hogyha tunna, tönne rúla.

Szógabíró azt mondta, minek ilyen regruta.
Hogyha tunna, tönne rúla, hogyha tunna, tönne rúla.

A feledi piacon

A feledi piacon,
a feledi a lipitáj,
loma, zimi-zumi, tájláti,
tájtom, piacon.

Almát árul egy asszony,
almát árul a lipitáj,
loma, zimi-zumi, tajlápi,
tajtom, egy asszony.

Kérdem tőle, hogy adja?
Kérdem tőle a lipitáj,
loma, zimi-zumi, tajlápi,
tajtom, hogy adja?

Egy pár csók lesz az ára,
egy pár csók lesz a lipitáj,
loma, zimi-zumi, tajlápi,
tajtom, az ára.

A kovácsi hegytetőn

A kovácsi hëgytetőn,
integët az – unibuksz, naksz, niksz,
unibuni Gyuricá – szeretőm.

De hiába integet,
úgyse’ leszek – unibuksz, naksz, niksz,
unibuni Gyurica – a tied.

Rőfbe’ mérik a gyolcsot,
párosával – unibuksz, naksz, niksz,
unibuni Gyurica – a csókot.

Gyere, pajtás, vegyük meg,
ketten veszünk – unibuksz, naksz, niksz,
unibuni Gyurica – mi egyet.