Mély kútba tekintek

Mély kútba tekintek, asszonyomat látom,
bíborban, bársonyban, gyöngyös koszorúban.
Zibit, zabot a lovamnak, gyöngykoszorút a lányomnak,
pap vagyok, mester vagyok, szabad lekukkanyi!

Körjáték. Kézfogással körbejárnak. A „Zibit, zabot” résztől menetirányt változtatnak, felgyorsítják a ritmust, és a dal végén leguggolnak.
Egy másik változatban a kör közepén áll egy kislány és figyel. Amikor mindenki leguggol, a körben álló figyeli, hogy ki nevetett, azt kiállítja a játékból.
Így a körjátékból fogyó játék lesz. Amikor mindenki elfogy, újrakezdik a játékot.

Csigabiga, gyere ki!

Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki,
ha nem győsz ki, sós vízbe mártalak, kerék alá csaplak.

Sem, sem gyűrű

Sem, sem gyűrű, arany gyűrű, kinél van az
arany gyűrű, mondd meg te!

Gólya

Gólya, gólya gilice,
mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
Csicsigatja, dúdúgatja, tóba mártogatja!

Mosdás, fésülés

Mosdás, fésülés, derék, mell csap,
hátra csap, bunda csap, kis evés, nagy esés,
leeresztés, falhoz vágás, karforgatás, megfordulás.

Amikor kora tavasszal kisütött a nap, a mezön vagy az utcán játszották a kislányok. Rongy- vagy szőrlabdáikat magasra dobták, az énekelt szöveget utánozták, majd elkapták a labdát. Minden mozdulatot akkor végeztek, amíg a labda a levegőben volt.
Mell csap – elöl tapsoltak, hátra csap – hátuk mögött tapsoltak, bunda csap – ölben tapsoltak, az esésnél leguggoltak, leeresztésnél a földre engedték a labdát.

Siess, liba

Siess, liba, begyet raknyi,
haza megyünk tyüzet raknyi,
mákos csíkot főzni.

Csöm-csöm, gyűrű

Csöm-csöm, gyűrű, gálán gyűrű,
találkozik véle, cinigéri cicki.
Ha én madár vónék, kast kötnék, kast nem kötnék,
szőlő szemet szedegetnék.
Üsd ki, döfd ki, máris rázd ki,
eredj ki te, piros alma.

Ezzel a kiszámolóval úgy számolnak ki, hogy a gyerekek szabadon, kötetlen formában állnak, s a kiszámoló köztük járkálva megérinti a vállukat. Körben is állhatnak a gyerekek, ilyenkor a számoló a körön kívül halad, és mindenkinek a hátára üt. Akire az utolsó szótag jut, az lesz a játék vezetője.

Madarak valánk

Madarak valánk, földre szálánk,
búzaszemet szedegeténk.
Tökbe töltöm, tök nem tartja,
vasba töltöm, vas megtartja,
ráj, ráj, kiskirály,
eredj ki, te kurta farkú kiskirály!

Ezzel a kiszámolóval úgy számoltak ki, hogy az, akire az utolsó szótag esett, az kiment a körből. Mindaddig számolgattak, amíg csak egy gyerek maradt, így neki jutott a szerep a játékban.

Biri-bari, bárány

Biri-bari, bárány, butyut visz a hátán,
ha nehéz, leteszi, ha éhes, megeszi.

Amikor már akkora a gyermek, hogy a felnőtt vagy idősebb testvér a hátára veheti és úgy viheti, cipelheti, akkor mondogatják menet közben. A dallam végére a gyermeket leteszik a földre.

Szövöm, szövöm

Szövöm, szövöm szép lányomnak aranyos kendőjét,
Bécsben a festője, Budába’ a szövője.
Ihol jön egy sárga rigó, talán majd kiváltja!

Szerepcserélő körjáték.
A szereplőket kiszámolóval választják meg. Két kislány áll a körben, kendőt tartanak a kezükben. A szövés mozdulatait utánozzák, a kör menetirányával megegyezően haladnak. Velük ellentétes irányban, a körön kívül is jár egy szereplő. A dallam végén mindenki megáll, elengedik a kezüket, a körön kívül járó kislány megkérdezi a szövő gyerektől, akik a kör közepén álltak: Ki házán láttá’ bagót?
A kérdezett mond egy nevet: Piros Marién*
A körön kívül járó kislány: Váltsa ki!
A kiválasztott lánnyal páros forgó következik, a többiek tapssal kísérik. A forgás nagyon gyors, melyet a következő dallamra végeznek, „peregnek”.

Ezt a Boldogasszony kiskertje dal követte.

* helyettesítendő név