Ez a kislány fésülködik, Dunára, haj

Ez a kislány fésülködik, Dunára, haj

Ez a kislyány fésűködik, Dunára, haj!
A tükörbe‘ lesekedik, Dunára, haj!
Ugyan, babám, szép vagyok-e,
Kedvedre való vagyok-e?
Dunára, Tiszára, Rimára, haj!

Ez a kislyány borsót árul, Dunára, haj!
Most jött haza a vásárrúl, Dunára, haj!
Eladott vagy kilenc iccét,
Azon vette meg a legényt.
Dunára, Tiszára, Rimára, haj!

Kodály Zoltán megjegyzése szerint a „kislány” szövegrésznél leánynevet, a „babám” helyett fiúnevet énekeltek régen.

 

A prücsök a mezőbe’

A prücsök a mezőbe’ házasodni akar,
Ölelgeti a legyet, el akarja venni.
„Elvennélek, te kis légy, ha kicsi nem vónál!”
„Hozzád mennék, te prücsök, ha görbe nem vónál!”

Ugrik-bugrik a bolha, vőfély akar lenni,
Az ördög a küszöbön borsot akar törni.
Farkas-koma, mészáros, három ökröt vágott.
Hozzája meg malacot, hatvanat lerántott.

Megvolt a szent egyesség, szóltak a trombiták.
Táncba hítták a medvét, eljárták a polykát.
Kis gaólya vót a flótás, béka a trombitás.
Büdösbogár a kontrás, szunyog a szekundás.

Gyereklagzi eljátszásakor fel lehet használni.

Zöld fű, szegfű

Zöld fű, szegfű a lábom alatt,
Aki lesz a legszebb, tőlem csókot kap.

Rekonstruált játékleírás – eredeti játékleírás nem áll rendelkezésünkre, így ugyanennek a játéknak máshol gyűjtött és közölt játékleírását tesszük közzé: A gyerekek kézfogással kört alkotnak, egy pedig a kör közepére áll. Körbejárva éneklik a dalt, a középen álló a dal végén választ valakit a körből, akit megcsókol, majd helyet cserélnek, s a játékot újra kezdik.

 

Elment Zsuzsi szolgálónak

Elment Zsuzsi szolgálónak,
gondját viselte magának.
Kükintánc, békerekeggyen, kükintánc!

Akkor búvik a bodzába,
mikor a nap süti a bába.
Kükintánc, békerekeggyen, kükintánc!

A gyerekek kézfogással láncot alkotnak. Az első, csigavonalba haladva “betekeri” a láncot. Ha a csigavonal már túl szoros, az utolsó gyerek “kitekeri”, vagyis ellenkező irányba haladva visszavezeti a láncot félkörbe.

Mëgérëtt a csërësnye

Mëgérëtt a csërësnye, csërëg is a levele,
nincsen széna, sëm abrak a bëtyárok lovának.
Lika, lika, pántlika, csupa piros pántlika.

Az én ludam elveszett, én azt keresni megyek,
mert a ludam jó tojó vót, de az uram kóborló vót.
Lika, lika, pántlika, csupa piros pántlika.

Nagyobb leányok párba állnak, egymás háta mögé. Az első pár szétválik, a sor két oldalán hátra megy, ott találkozik újra. Folyamatosan játszák.

Nána, Nána, Tiszanána

Nána, Nána, Tiszanána,
kőbű’ raktam túróvárat,
várat, várat, túróvárat,
legényëknek lakóházat.

Az a kevély Gregor Maris,
nem vesz otthon a pártába,
Taszó Andri a mátkája,
szoknyát is vett a farára.

Szoknyát, szoknyát, rázsaszoknyát,
rázsaszoknya illik arra,
de nem az ő pénzi ára:
Taszó Andri adománya.

Taszó Andri, ne kap’ rajta,
Semmit sem ér az ő dolga!
Megvan a nagy nyalánksága,
az orra fincsorgatása.

Isten adjon lassú esőt,
mossa essze mind a kettőt,
kettőt, kettőt, mind a kettőt,
mossa essze mind a kettőt!

Új a csizma, nincsen talpa,
mer’ a sok tánc elkoptatta;
vagyon varga, ki bevarrja,
ha nem varrja, k…a anyja.

Három gyerek leguggol. A többiek láncot alkotva a guggolókat kacskaringósan kerülgetik.

Fehér liliomszál

Fehér liliomszál, ugorj a Dunába!
Támasztd mëg oldalad, támasztd mëg oldalad
az arany kezeddel, az arany kezeddel.

Mosakodjál szépen, mosakodjál szépen
az arany lavórból, az arany lavórból.

Törölkezzél szépen, törölkezzél szépen
az arany törlővel, az arany törlővel.

Fésülködjél szépen, fésülködjél szépen
az arany fésűvel, az arany fésűvel.

Imádkozzál szépen, imádkozzál szépen
az arany asztalnál, az arany asztalnál.

Vedd ki violádat, forgasd ki rózsádat,
jobbról is, balról is, jobbról is, balról is.

A lányok körbe állnak, egy a kör közepén a „fehér liliomszál”, aki mozdulataival utánozza a dal szövegét. A dal végén odamegy egy leányhoz, akivel páros kézfogással fordul, majd az új játékban a kiválasztott lány megy a kör közepére.

Hej, szénája

Hej, szénája, szénája, széna kaszálója.
Réten kaszál egy fiú, aranyos fiúcska.
A kaszáját pengeti, a kalapját lengeti,
úgy hívja a párját, úgy hívja a párját.
Gyöngyikét a kis leány nyakába,
bokrétát a legény kalapjára,
úgy járja a csárdást, úgy járja a csárdást.

Kézfogással álló kört alkotnak. A kör közepén egy kis lány megjátssza a szöveget (mintha kaszálna, a kaszát pengetné, stb.), s közben a körön belül körbe lépeget. „Gyöngyikét a kis leány nyakába”: megcirógatja annak a kis leánynak a nyakát, aki neki tetszik, derékon fogja, társa két kezét vállára teszi és megforgatja. A dal végén a megforgatott kis lány megy a kör közepébe. A játék újra kezdődik.

Hej, Bibiási Panna

Hej, bibiási, bibiási Panna ezt komëndálta.
Egicés, begicés, a mi tyúkunk bibicés.
Gyöngyöt, gyöngyöt asszonyának,
gyöngykoszoró a lányának,
zibit, zabot a lovának,
hajdúpácát az apjának.
Ég a gyërtya ég.
Kicsike még az én párom, három esztendeig várom.
Hej, rózsám, vijolám, csókolgasd meg az orcám!
Szita, szita péntëk, szerelëm csütörtök, dob szërda.

Rekonstruált játékleírás: az itt közölt játékhoz a forrásban nem találtunk játékleírást. Egy domaházi változatban viszont így játszák: két lány pároskézzel kaput tart, míg a többiek láncot alkotva hol jobbról, hol balról „kacskaringózva” átbújnak a kapun és vonulnak. Az utolsó ütemre a kaput tartók lecsapják a kezüket, akit a kapuba zártak, a hátam mögött állóval lesz az új kaput tartó a következő játékban.

Nincs játékleírás, az ilyen és hasonló játékok vonulós, kapuzós formát ölthetnek.

Csim-csim gyűrő

Gyűrűkeresés közben dalolják:

Csim-csim gyűrő, párta gyűrő,
zöld ága, két levele,
aki tudja, ne tagadja,
én tom, nem tagadom,
itt csörög, itt pattog.
Szabad!

Ha a kereső megtalálja a gyűrűt:

Igaz bíró vótá’, igazán esküdté’,
az én aranyamra igaz törvént tetté’.

Ha nem találja meg:

Hamis bíró vótá’, hamisan esküdté’,
az én aranyamra hamis törvént tëtté’.