Magas hegyen

Magas hegyen

Magas hegyen felnőtt a fű ez a szegfű dupla szegfű.
Egy szege, két szege, három szege, négy szege.
Hajtás, hajma, hetven dinnye,
cserebogár hüvelyébe’,
páros késem a zsebembe’.
Súr oda, súr oda, temesvári dombra.

Kört alakítanak. Az ének vége felé a körben álló elkap egy leányt, és forog vele.

Tíkot fogtam megölőre

Tíkot fogtam megölőre, nem ül többé az ülőre,
inkább ül a cinedénybeberebe,
asztalomnak közepébe.

Nagyobb leányok páronként kettős kört alkotnak, egymással szembe nézve. Az ének első ütemére mind a külső, mind a belső körben lévők egyet jobbra lépnek, tehát az egymással szemben álló párok ellenkező irányba. A 2. ütemre visszalépnek. Ezt megismétlik a harmadik és negyedik ütemre. Az 5. és 6. ütemre a szemben lévő párok balra fordulva, egymásnak hátat fordítanak, a 7.-re ugyancsak balkéz felé fordulva, egymásnak hátat fordítanak, külső két kezével megfogja a belső derekát, ez pedig a külső vállára teszi kezét (mint a leány és a legény táncközben), a négy utolsó ütemre pedig négy lépéssel egyet fordulnak. Amikor másodszor kezdik, az első lépés jobbra nagyobb, hogy párt cserélhessenek: a külső körben lévők egy hellyel jobbra kerülnek. A táncot addig ismétlik, amíg mindenki ahhoz a párjához vissza nem kerül, akivel kezdte.

Mért küldött az úrasszony

Mért küldött az úrasszony? Haja gyöngyöm, hája.
Nektek hidat csinálni, haja gyöngyöm, hája.
Minek nektek az a híd? Haja gyöngyöm, hája.
Nektek azon átjárni, haja gyöngyöm, hája.
Megnyitottam kapumat, kapumat,
kerüljétek váramat, váramat.
Szita, szita péntek,
siralom csütörtök,
dob szerda.

Virágvasárnap délután, amikor a leányok a kiszebábot bedobják a vízbe, két csoportba állnak, és énekelnek. „Megnyitottam kapumat”: kezeiket összefonják és kaput nyitnak: az első pár feltartott kezei alatt átbújnak. Ezt ismételgetve mennek vissza a faluba.

Új vár, új vár

Új vár, új vár, fényes vár,
borsos kapitányka,
megyek bátor jó vitéz,
megyek hídon által.

A leányok böjtben, vasárnap délutánonként az utcán sorba állnak, kezet fognak. A sor egyik végén álló két leány feltartja kezét, kaput alkot, a sor másik vége az énekre megindul és átbújuk.

Eltörtétek hidunk lábát

– Eltörtétek hidunk lábát, hej, vári hessek.
– Megcsináljuk sáraranyból, hej, vári hessek.
– Hol vettetek sáraranyat? Hej, vári hessek.
– Boldoganyánktól kérve kértük, hej, vári hessek.
– Ki népei vájé vagytok? Hej, vári hessek.
– Vesszös Tamás népe vagyunk, hej, vári hessek.

Leányok kezet fogva két csoportban, ill. sorban felállnak egymással szembe. Felváltva énekelnek. Az első csoportban lévők az első sor éneklése alatt féllábon állnak. A dal végén a két sorban álló leányok szorosan összefogott kézzel egymásnak mennek, s a másik csoportban lévőket igyekeznek bekeríteni, foglyul ejteni. A gyöngébb csoportban lévők csak úgy szabadulnak, ha kezüket elengedik, és az ellenfél kezei alatt kibújnak. Az elfogottakat az elfogók beveszik saját sorukba. A játék addig tart, amíg valamelyik csoport el nem fogy.

Lázár, vedd föl lábad

Lázár, vedd föl lábad,
támasztd meg oldalad,
sej, ugorj a Dunába,
sej, ugorj a Dunába.
Mosgyálkozzál is meg,
fésülködjél is meg,
sej, törülközzél is meg.

Kisebb leányok kézfogással körben állnak, és énekelnek. Egy leány a kör közepén áll, és mindazt utánozza, amit az énekben mondanak. Az ének végén az megy a körbe, akinek a kötényébe megtörülközik.

Ég a gyertya, ha meggyújtják

Ég a gyertya, ha meggyújtják,
elaluszik, ha elfujják,
ezt a lányok vígan járják,
mikor aztat fujdogálják.
Dínom, dánom, azt sem bánom,
ha az uram sertepásztor.
Haja, haja, Iluska, csörmölye ruzsicska.

A dal első felére:

Nem megyek én addig férjhez,
míg az erdő ki nem zöldel.
Akkor sem megyek paraszthoz,
inkább megyek katonához.

Katonának jól megy dolga,
porcióra nincsen gondja.
De a paraszt a bundába’,
csörög, ropog a nyakába’,
mint az ördög a lyukába’.


A leányok körbe állnak, forognak, és egymás kezei alatt átbujkálnak.