Katicabogárka

Katicabogárka, szállj föl az égbe, mondd meg a jó
Istenkének, nyissa ki a meleget, csukja be a hideget.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy juhász,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a juhász,
éjjel-nappal furolyáz.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy szabó,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a szabó,
olyan, mint a vasaló.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy paraszt,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a paraszt,
Huncut mihánt egy araszt.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy kovács,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a kovács,
éjjel-nappal kalapál.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy diák,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a diák,
olyan, mint a gyöngyvirág.
Elmegyek, elmegyek,
elmegyek hozzája.

Süss ki, süss ki napocska

Süss ki, süss ki napocska, ne menj el Vargányi,
mer’ Vargányi borsot törnek, tökkel harangoznak.

Karácsonyi éccakája

Karácsonyi éccakája. Krisztus születése napja.
Öröljünk és örvendezzünk, ma született Krisztus nekünk.
Jaj, szegénykém, de fázik. Könnyei elázik.
Nincsen néki párnája. Sem ékes palotája.
Csak széna, meg szalma. Melegíti őt a barmok párája.
Áldott gyermek szenved mán kiskorába’.

Éneklők: Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Háziak: Mindörökké Ammen!
Éneklők: Amennyi széna, szalma van az udvarba’, annyi marhácska szaporodjon az istállójukba’!
Háziak: Hanyan vagytok?
Éneklők: Hatan!
Háziak: Akkor annyifelé szaladjatok!
Éneklők: Nem lehet!
Háziak: Hát mé’?
Éneklők: Mer’ kolbászbó’ van a kerítésük!
Háziak: Hát egyétek meg!
Éneklők: A’ se lehet, mer’ karácsony estéjin nem szoktunk húst ennyi!
Háziak: Akkor gyertek be!

„A gyerekek akkor mentek énekelnyi, mikor mán kezdett besötétednyi karácsony estéjin – Ádám–Évakor. Három, négy csoportba is jártak, attó’ függ, hogy milyen gyerekek vótak. Egy csoportba’ a kisebbek, másikba’ megint a nagyobbak mentek. Akkor má’ hangos vót a falu, mer’ mán itt egy csoport énekölt, ott egy csoport énekelt. Aztán, ugye akinek hozzátartozója vót, akik énekeltek, akkor azok a vacsorát nem kezdték el aggyig, míg el nem énekelték a gyerekek, és hazamentek, és utána kezdődött a vacsora. Adtak nekik diót, almát, pénzt, kalácsot – hol mit tudtad adnyi. A tarisznyába gyűjtötték össze amit kaptak, s utána szétosztozkodtak.
Bementek egy házho’, szétosztották egymás között, és úgy mentek haza. Nem voltak beöltözve semmibe, csak úgy ahogy otthon szoktak lennyi a rendes ruhába’. Még egy tíz évnek ezelőtt, még jártak a gyerekek énekelni. Mostan má’ nincsen.”
„És még felnőttek is jártak énekelnyi, a cigányok, de azoknak is inkább csak kalácsot szoktak adnyi. Azok is ugyanazt énekelték.”

Hinta, palinta

Hinta, palinta, szépen szól a pacsirta.

Az énekelte, aki hintáztatta a másikat. “Ezzel buzdította.”

Kikiricses rózsás pallag

Kikiricses rózsás pallag a galambom rajta ballag.
Gyócs az ingi gyócs gatyája, aranyos a bokrétája.
Nem jó vóna zsákocskának, sem abrakos tarisznyának.
Rece-fice vagyon benne, kihull az abrak belőle.
Szakíjjatok lányok, ha virágok vagytok
csen-csem, ben-csem, száz arany gyűrű,
a legények szalmaszakajtó, dob szerda.
Kemencébe’, szakajtóba’, jól megkeljen a cipó.

A gyerekek körben állnak, sima vagy hátul keresztkézfogással. A kör a következő lépések valamelyikét táncolja:
1. tovahaladó csárdás;
2. kettes csárdás;
3. fire-lépés (kettő balra, egy jobbra).
A kör közepén két gyerek (direkt a játék elején kiválasztottak) táncol. A „szakíjjatok lányok” résznél mind a ketten párt választanak és a játék végéig együtt táncolnak. A kör ettől a résztől sima sétáló lépéssel halad. A játék végén a két kiválasztott gyerek benn marad a körben, s az új játékban ők lesznek a párválasztók.

Viszkocs Janko baranyi

Viszkocs Janko baranyi, de megcsípott valami.
Nem tudom én micsoda, tetű-e, vagy poloska.

Dombon törik a diót

Dombon törik a diót, a diót,
rajta meg a mogyorót, mogyorót.
Rajta, vissza, tessék kérem megbecsülni
és a földre lecsücsülni.
Csüccs.

„Gyepen játszottuk lekuporodva körbe, oszt az öklünket vertük egymáshoz, a végin meg ledőltünk, leültünk a földre.”

“Kellett hozzá egy jó tömött gumilabda meg egy sulyok. Minél nehezebb vót a sulyok, annál nagyobbat tudtunk vele ütni:” Két 5-6 tagból álló csapat játszotta, amelyek egymással szemben helyezkedtek el. A kezdő csapatból egy játékos feldobta a labdát, a másik a sulyokkal a szemben álló csapat felé ütötte. Amíg a labda szállt, a kezdő csapatnak el kellett szaladni a métáig, amely egy kijelölt hely volt, általában az ellenfél térfelén. Ha az ellenfél elkapta a labdát és megdobott valakit a másik csapatból, mielőtt még az a métához ért volna, akkor helyet cseréltek és újból kezdődött a játék.
Fiúk–lányok vegyesen játszották, főleg böjti időszakban. A játék általában nézőközönség előtt zajlott, hiszen az Ipoly partján ill. a házak előtt üldögélő idősebbek nagy figyelemmel kísérték a böjti időszak vasárnaponkénti játékait.

Szem, szem, gyűrű

Szem, szem, gyűrű,
kullancs gyűrű,
nálad, nálad
aranygyűrű.

Mondva: Gyere be bika, megfőtt a kása, nálad az Isten áldása.

A játékosok kijelölnek egy hunyót – „bika” – és egy másik játékost, akinek az a feladata, hogy elrejtse a gyűrűt. A játékosok tenyerüket lazán összetéve körben állnak, miközben éneklik a dalt. A bika a körön kívül áll. A gyűrűt hordozó játékos a dal ritmusára körbe jár, megérinti minden gyerek tenyerét, s valamelyikük kezébe csúsztatja a gyűrűt. A „Gyere be bika” kezdetű szöveg után bejön a bika és találgat, kinél van a gyűrű. Ha eltalálja, szerepet cserélnek, ha nem, továbbra is ő marad a bika.