Bezserére

Bezserére

Bezserére, most ment érre, selyem kalap
a fejébe, nem süt a nap a szemébe.

Betlehemes ének

Vedd fel pajtás a bundád,
én is veszem furulyám,
fújjunk ketten egy nótát,
vigasztaljuk Jézuskát,
Jézuskának szent anyját.
Csip-csupp, ide fuss,
itt fekszik a kis Jézus.
Gombos nyoszolyába’,
fehér kabátkába’.

Egyik meglőtte, másik hazavitte,
Harmadik megsütte, negyedik megette,
Ennek meg nem maradt semmi.
Azér’ olyan kicsi.

A végén megcsiklandozták a gyerek hóna alját.

Hopp, hírlik a farsang

Hopp, hírlik a farsang, elgyütt a má’ (j)a farsang,
aki nem ad szalonnát, kifúrom a gerendát.
Adjon a jó isten, ennek a gazdának
nyóc-nyóc ökröt, négy-négy bérest,
aranyostort a kezibe, bécsi kendőt a zsebibe.
Hopp, hírlik a farsang, elgyütt má’ (j)a farsang,
aki nem ad szalonnát, kifúrom a gerendát.

„Édesmamámtól tanultam ezt a nótát, ők még ezzel farsangoltak.
Én már nem jártam farsangolni, a mi időnkbe már elmaradt.”

Katicabogárka

Katicabogárka, szállj föl az égbe, mondd meg a jó
Istenkének, nyissa ki a meleget, csukja be a hideget.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy juhász,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a juhász,
éjjel-nappal furolyáz.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy szabó,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a szabó,
olyan, mint a vasaló.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy paraszt,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a paraszt,
Huncut mihánt egy araszt.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy kovács,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a kovács,
éjjel-nappal kalapál.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy diák,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a diák,
olyan, mint a gyöngyvirág.
Elmegyek, elmegyek,
elmegyek hozzája.

Süss ki, süss ki napocska

Süss ki, süss ki napocska, ne menj el Vargányi,
mer’ Vargányi borsot törnek, tökkel harangoznak.

Karácsonyi éccakája

Karácsonyi éccakája. Krisztus születése napja.
Öröljünk és örvendezzünk, ma született Krisztus nekünk.
Jaj, szegénykém, de fázik. Könnyei elázik.
Nincsen néki párnája. Sem ékes palotája.
Csak széna, meg szalma. Melegíti őt a barmok párája.
Áldott gyermek szenved mán kiskorába’.

Éneklők: Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Háziak: Mindörökké Ammen!
Éneklők: Amennyi széna, szalma van az udvarba’, annyi marhácska szaporodjon az istállójukba’!
Háziak: Hanyan vagytok?
Éneklők: Hatan!
Háziak: Akkor annyifelé szaladjatok!
Éneklők: Nem lehet!
Háziak: Hát mé’?
Éneklők: Mer’ kolbászbó’ van a kerítésük!
Háziak: Hát egyétek meg!
Éneklők: A’ se lehet, mer’ karácsony estéjin nem szoktunk húst ennyi!
Háziak: Akkor gyertek be!

„A gyerekek akkor mentek énekelnyi, mikor mán kezdett besötétednyi karácsony estéjin – Ádám–Évakor. Három, négy csoportba is jártak, attó’ függ, hogy milyen gyerekek vótak. Egy csoportba’ a kisebbek, másikba’ megint a nagyobbak mentek. Akkor má’ hangos vót a falu, mer’ mán itt egy csoport énekölt, ott egy csoport énekelt. Aztán, ugye akinek hozzátartozója vót, akik énekeltek, akkor azok a vacsorát nem kezdték el aggyig, míg el nem énekelték a gyerekek, és hazamentek, és utána kezdődött a vacsora. Adtak nekik diót, almát, pénzt, kalácsot – hol mit tudtad adnyi. A tarisznyába gyűjtötték össze amit kaptak, s utána szétosztozkodtak.
Bementek egy házho’, szétosztották egymás között, és úgy mentek haza. Nem voltak beöltözve semmibe, csak úgy ahogy otthon szoktak lennyi a rendes ruhába’. Még egy tíz évnek ezelőtt, még jártak a gyerekek énekelni. Mostan má’ nincsen.”
„És még felnőttek is jártak énekelnyi, a cigányok, de azoknak is inkább csak kalácsot szoktak adnyi. Azok is ugyanazt énekelték.”

Hinta, palinta

Hinta, palinta, szépen szól a pacsirta.

Az énekelte, aki hintáztatta a másikat. “Ezzel buzdította.”

Kikiricses rózsás pallag

Kikiricses rózsás pallag a galambom rajta ballag.
Gyócs az ingi gyócs gatyája, aranyos a bokrétája.
Nem jó vóna zsákocskának, sem abrakos tarisznyának.
Rece-fice vagyon benne, kihull az abrak belőle.
Szakíjjatok lányok, ha virágok vagytok
csen-csem, ben-csem, száz arany gyűrű,
a legények szalmaszakajtó, dob szerda.
Kemencébe’, szakajtóba’, jól megkeljen a cipó.

A gyerekek körben állnak, sima vagy hátul keresztkézfogással. A kör a következő lépések valamelyikét táncolja:
1. tovahaladó csárdás;
2. kettes csárdás;
3. fire-lépés (kettő balra, egy jobbra).
A kör közepén két gyerek (direkt a játék elején kiválasztottak) táncol. A „szakíjjatok lányok” résznél mind a ketten párt választanak és a játék végéig együtt táncolnak. A kör ettől a résztől sima sétáló lépéssel halad. A játék végén a két kiválasztott gyerek benn marad a körben, s az új játékban ők lesznek a párválasztók.