Szem, szem gyűrű

Szem, szem, gyűrű

Szem, szem, gyűrű,
kullancs gyűrű,
nálad, nálad
aranygyűrű.

Mondva: Gyere be bika, megfőtt a kása, nálad az Isten áldása.

A játékosok kijelölnek egy hunyót – „bika” – és egy másik játékost, akinek az a feladata, hogy elrejtse a gyűrűt. A játékosok tenyerüket lazán összetéve körben állnak, miközben éneklik a dalt. A bika a körön kívül áll. A gyűrűt hordozó játékos a dal ritmusára körbe jár, megérinti minden gyerek tenyerét, s valamelyikük kezébe csúsztatja a gyűrűt. A „Gyere be bika” kezdetű szöveg után bejön a bika és találgat, kinél van a gyűrű. Ha eltalálja, szerepet cserélnek, ha nem, továbbra is ő marad a bika.

Egyik meglőtte, másik hazavitte,
Harmadik megsütte, negyedik megette,
Ennek meg nem maradt semmi.
Azér’ olyan kicsi.

A végén megcsiklandozták a gyerek hóna alját.

Hétfőn hetibe

Hétfőn hetibe, kedden kedvibe, szerdán szüribe, csütörtökön csüribe,
pénteken pitvarába, szombaton szobájába, vasárnap, elmehetsz a bálba.

Ma vagyon, ma vagyon farsang három napja

Ma vagyon, ma vagyon
farsang három napja.
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.

Gyertek lányok, gyerekek,
a fehér hegy alá.
Fehér érmet szedni,
gyönggyel gyökerezni.

Jó legény, jól fogd meg
a lovad kantárját.
Össze ne tapossa
a farsangi rózsát.

Hol vagy István király,
téged néped kíván.
Gyászos öltözetbe’
teelőtted sírván.

Sírván teelőtted
csobognak könnyeink.
Búval harmatoznak
szomorú mezeink.

No, csak igyunk-együnk,
csak Istent ne bántsunk.
Csendesen mulassunk,
csak Istent ne bántsunk.

Lám Krisztus Urunk is
farsangba’ mulatott.
Gali-Galiábó’
mennyegzőbe szállott.

Elbúcsúzunk, elbúcsúzunk
tőled farsang napja.
Holnap lesz, holnap lesz
a hamvazó szerda.

Gyertek velünk, gyerekek,
a böjtnek havába.
Böjti rózsát szedni,
Gali-Galiába,

Katicabogárka

Katicabogárka, szállj föl az égbe, mondd meg a jó
Istenkének, nyissa ki a meleget, csukja be a hideget.

Kelj meg, kelj meg, kiscipó

Kelj meg, kelj meg, kiscipó,
lesz benned majd mogyoró.
Vendégeknek az/így* lesz jó.

“A gyerekek hordták a markokba’ a vizet, oszt a jányok me’ sütték belőle a cipót. Oszt miközbe’ a sárbó’ gyúrtuk a cipót, ezt énekeltök. Ha me’ messze vót a patak, vagy nem vót víz, fogta a jány, vagy a gyerek, belepisít a porba, azt kész vót. Ez való igaz vót. Még én is csinátam.”

* az/ – hangsúlytalanul mondani, hogy kijöjjön a ritmus

A fiúk-lányok sorba álltak, ők voltak a libák, velük szemben, távolabb állt a libapásztor. Oldalon állt a farkas.

Libapásztor: Jertek haza libuskáim!
Libák: Nem megyünk!
Libapásztor: Miért?
Libák: Farkas van a híd alatt!
Libapásztor: Mit csinál?
Libák: Mosdik!
Libapásztor: Mibe törűközik?
Libák: Aranytörűközőbe!
Libapásztor: Hol tartja az aranytörűközőt?
Libák: Aranyládikóba’!
Libapásztor: Hol tartja az aranyládikót?
Libák: Csipkebokorba’!
Libapásztor: Gyertek haza libuskáim!
Libák: Nem megyünk!
Libapásztor: Gyertek, gyertek, gyertek!

Ekkor minden gyerek szaladt a libapásztorhoz, akit pedig a farkas elkapott, a következő játékban ő lett a farkas.

Süss ki, süss ki napocska

Süss ki, süss ki napocska, ne menj el Vargányi,
mer’ Vargányi borsot törnek, tökkel harangoznak.

Hej, fúró, reszelő

Hej, fúró, reszelő, férjhez megy a meszelő.
Házasodik a lapát, elveszi a piszkafát.
Vőfély lesz a sodrófa, násznagy lesz a lapocka.
Muzsikál a kemence, táncot jár a kis Bence.

Geda, geda, gyere ki

Geda, geda, gyere ki, ég a házad ideki’,
majd kigyössz nyárba’, fekete gatyába’.