Egyik meglőtte, másik hazavitte,
Harmadik megsütte, negyedik megette,
Ennek meg nem maradt semmi.
Azér’ olyan kicsi.

A végén megcsiklandozták a gyerek hóna alját.

Hopp, hírlik a farsang

Hopp, hírlik a farsang, elgyütt a má’ (j)a farsang,
aki nem ad szalonnát, kifúrom a gerendát.
Adjon a jó isten, ennek a gazdának
nyóc-nyóc ökröt, négy-négy bérest,
aranyostort a kezibe, bécsi kendőt a zsebibe.
Hopp, hírlik a farsang, elgyütt má’ (j)a farsang,
aki nem ad szalonnát, kifúrom a gerendát.

„Édesmamámtól tanultam ezt a nótát, ők még ezzel farsangoltak.
Én már nem jártam farsangolni, a mi időnkbe már elmaradt.”

Istenke, bogárka

Istenke, bogárka,
szállj el mennyországba,
hozzá’ nekem aranycipőt,
arany katulába’.

Katicabogárka

Katicabogárka, szállj föl az égbe, mondd meg a jó
Istenkének, nyissa ki a meleget, csukja be a hideget.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy juhász,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a juhász,
éjjel-nappal furolyáz.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy szabó,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a szabó,
olyan, mint a vasaló.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy paraszt,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a paraszt,
Huncut mihánt egy araszt.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy kovács,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a kovács,
éjjel-nappal kalapál.
Nem megyek, nem megyek,
nem megyek hozzája.

Lányom, lányom, gyöngyvirágom,
gyöngyömnek az ága.
Kéret téged egy diák,
hogy ereggy hozzája.
Jaj, anyám, a diák,
olyan, mint a gyöngyvirág.
Elmegyek, elmegyek,
elmegyek hozzája.

Szedem, szedem sóskát

Szedem, szedem sóskát,
elaludt a pásztor,
csipa nyőtt a szemibe,
vaskalap a fejibe’.

Süss ki, süss ki napocska

Süss ki, süss ki napocska, ne menj el Vargányi,
mer’ Vargányi borsot törnek, tökkel harangoznak.

Innen-onnan, Losonc felől

Innen-onnan, Losonc felől jönnek a huszárok.
Közöttök van Juhász Pista, első trombitások.
Taknyos az orra, szaros a bajúsza,
arra való Kovács Mari, hogy azt nyalogassa.

„Kiéneklő nóta”

Egy, kettő, három, négy

Egy, kettő, három, négy,
tarka kutya hová mégy? A nádasba lószőré’!
Minek az a lószőr? Szitát kötögetni.
Minek az a szita? Korpát gyűjtögetni.
Minek az a korpa? Disznót hizlalgatni.
Minek az a disznó? Hájat gyűjtögetni.
Minek az a háj? Kocsit kenegetni.
Minek az a kocsi? Követ hordogatni.
Minek az a kő? Házat építeni.
Minek az a ház? Szép legényt, szép lányt belecsalogatni.

Hinta, palinta

Hinta, palinta, szépen szól a pacsirta.

Az énekelte, aki hintáztatta a másikat. “Ezzel buzdította.”