Pad alatt, pad alatt

Pad alatt, pad alatt van egy ház,
Abban lakik a kanász,
Kértem tőle vacsorát,
Azt mondta, hogy pofon vág,
Ha pofon vág, meghalok,
Kivisznek a bivalyok,
Répa földbe temetnek,
Megesznek a tehenek.

Gyere haza libapásztor

A gazdasszony így hívta haza a libáit őrző gyereket:

– Gyere haza libapásztor!
– Nem merek, félek.
– Mitű’ físz?
– Farkastú’.
– Hun lakik?
– Verembe’.
– Mit eszik?
– Kosfejet.
– Mibe’ mosakodik?
– Aranytácsikába’.
– Mibe türűközik?
– Hívesek farkába.
– Gyertek haza, libuskáim!

Ehhez a szöveghez gyakran kötődik fogócskás rész is. Ezt a változatot a pedagógus használhatja abban az esetben, ha a gyermekeket magához szeretné hívni.

Egy, kettő, három, négy

Egy, kettő, három, négy, bolond Istók, hová mégy?
Győrbe gyöngyí’, Komáromba kontyí’, szénát veszek lovamnak,
Lovam nékem ganéjt ád, ganéjt adom földnek,
Föld nékem búzát ad, búzát adom molnárnak,
Molnár nékem lisztet ád, lisztet adom péknek,
Pék nekem cipót ád, cipót adom koldusnak,
Koldus nekem botot ád, úgy megverem a kutyát,
Végigfussa az utcát.

Ne nevess,
mer’ kifut a bableves.

Ha „új” gyümölcsöt esznek:

Újság hasamba,
betegség a pokolba,
ördög bújjon
az urak hasába.

Kedves híveim az Úrban,
leszállt a kakas a piaci kútba,
mivel nem tudott úszni,
meg kellett neki fúlni.

Hétfő, hetibe,
kedd, kedvibe,
szerda, szerelmibe,
csütörtök, csűribe,
péntek, pitvarába,
szombat, szobájába,
vasárnap, kétszer az Isten házába.

Hétfőn hetibe

Hétfőn hetibe, kedden kedvibe, szerdán szüribe, csütörtökön csüribe,
pénteken pitvarába, szombaton szobájába, vasárnap, elmehetsz a bálba.

Jézus, Mária,
ördög van a házba’,
a kaptafát rágja,
csirizt ropogtatja.
Orra hegyes, szeme fényes,
Jézus, Mária, mindjárt megesz!

Nem én vótam

Ha a gyerekek valami rosszat vagy huncutságot követtek el, például kitörték az ablakot, elcsentek vagy elrejtettek valamit, ha rájuk akarták bizonyítani a vétséget, a következő versikét mondták vagy énekelték:

Nem én vótam, ördög vót,
keze, lába tűzbe’ vót.