Túrót ettem, elejtettem

Túrót ëttem, elejtëttem,
Azt së tudtam, hova tëttem,
Szél fújja pántlikámat,
Lobogtatja a szoknyámat,
Kapd szoknya.

„Kërësztëzëtt karokkal ugráltak, és úgy enekëltek.”

Rekonstruált játékleírás – eredeti játékleírás nem áll rendelkezésünkre, így ugyanennek a játéknak máshol gyűjtött és közölt játékleírását tesszük közzé: Ketten szembeállnak egymással keresztbe fogott kézfogással és hátrafeszített felsőtesttel „seregnek”, a dal végén pedig leguggolnak. Ezalatt egy harmadik gyerek kissé távolabb guggol, aki megpróbálja elkapni a sergők szoknyáját. Akiét elkapta, azzal helyet cserél.

Lopom, lopom szőlőt

Lopom, lopom szőllőt,
Elaludt a pásztor,
Csipa nőtt a szëmibe,
Vaskalap a fejibe.
Kikiriki!

„Homokból a gazda körül kupacokat csinálnak, a gazda leül, „alszik”. A többieknek egy-egy fa az „otthonuk”. Teleszedik kötőjüket homokkal és énekelnek: a „Kikiriki” szóra mindenki szalad az „otthona” felé. Ha elérik, a kapuzárást utánozzák: „Kucskuruccs, be házam!” Akit a gazda megfogott, megbünteti.” (Bacsa Jolán, Ipolyvarbó)
Megjegyzés: A szőlő helyett a homokot „szedik”. Más változatnál a játék végén, akit a gazda megfog, azzal helyet cserélnek, vagy az új játékban ketten lesznek a gazdák (fogók).

Komámasszony, hogy a báb?

Kislányok piacosdit játszottak, virágokat árultak. Minden kislány választott virágnevet. Egy leány a kör közepébe állt és kérdezgette:

– Komámasszony, hogy a báb?
– Három cipó. Két futás.
– Hát a tyúk?
– Az is úgy.
– Hát a kakas?
– Három garas.
– Hát a jérce?
– Fussunk érte.

A kör közepén álló lány mondott egy virágnevet a választottak közül. A játék körbefutással folytatódott, s a kör közepébe az állt, akit virágnevén szólítottak.

Üsd a harmadikat

Sokan játszhatják. Egymástól pár lépésnyire kettesével kört alkotnak a játékosok. Egy futót, egy kergetőt kiszámolnak, ha nincs önként vállalkozó. Az egyik a kör külső kerületén fut, a másik kergeti. Ha a kergető meg tudja érinteni a futót, szerepet cserélnek. A futó beállhat bármely kettős elé, ebben az esetben a külső körön álló harmadik lesz az, akit kergetnek, és ha megérinti a kergető, ő lesz az új kergető. Az új pár ezt követően megigazítja a kört (lásd 3. ábra).

Vak Mariska mit keres

Kör: Vak Mariska mit keres?
Mondd meg nekem ha lehet!
Kör: Mit fogtál?
„Vak Mariska”: Egeret!
Kör: Hogy hívják?
„Vak Mariska”: Szabó Mariska!*

A játékosok egymás kezét fogva kört alkotnak. Egyet kiszámolnak, annak bekötik a szemét, és a kör közepén jól megforgatják. A kör halad, közben énekelnek. A „Vak Mariska” pedig igyekszik valakit megfogni a kört alkotó játékosok közül. A körben állóknak a kört nem szabad szétszakítani. Addig énekelik az első négy ütemet, míg a „Vak Mariska” meg nem fog valakit. Ezt követően ki kell találnia annak a nevét, akit megfogott. Ezért már a játék megkezdése előtt jól megfigyelik egymást, igyekeznek megjegyezni, kin milyen ismertetőjel található, hogy később „Vak Mariskaként” tapintás után is felismerjék azt a játékostársat, akit megfogtak.

Ne nézz hátra

Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!

A játékosok közül egyet kiszámolnak, az lesz a tűzvivő. Zsebkendőt vagy bármilyen más tárgyat – amit együtt határoztak meg, és mindnyájan felismernek – tart a kezében.
A játékosok egymás kezét fogva kört alkotnak, majd elengedik a kezüket és leguggolnak.
A tűzvivő a körön kívül jár, kezében a tárggyal. Igyekszik azt észrevétlenül leengedni valamelyik játékos háta mögé, de amikor a játszótárs azt észreveszi, felveszi és futásnak ered, kergeti a tüzest, abban az irányban, ahogy az korábban is haladt. A tűzvivő igyekszik gyorsabban futni, hogy a helyére érjen. Ha sikerült, akkor ezzel a cserével folytatódik a játék, ha nem, és a kergető elkapja a tűzvivőt, akkor ő „záptojás” lesz, akinek be kell mennie a kör közepébe. Ebben az esetben is a kergető lesz az új tüzes. Ha az, akinek a háta mögé dobták a tárgyat, azt nem veszi észre, amíg a tüzes újra odaér, akkor az szintén „záptojás” lesz. A „záptojások” mindaddig ott maradnak, míg valaki ki nem váltja őket, vagyis nem kerül egy újabb a helyükre.
„Záptojás” lehet valaki akkor is, ha körbefutásnál utolérik. Ez a tüzesre is vonatkozik. Ő a körben ülő „záptojással” cserél helyet. Aki sokszor volt „záp”, azt csúfolni szokták. Az éneket szakadatlanul éneklik, csupán csak a futáskor hallgatnak el.

Isten gyú nap, Isten gyú nap

Isten gyúnap, Isten gyúnap, újvári bíró,
fogadj Isten, fogadj Isten, Szent Erzsébet asszony,
hol jársz, mit csinálsz a mi udvarunkba’.
Kapitány úr üzeni, leányodat kéreti,
melyiket, szebbiket, keskeny piros lagyikot,
a mi lányunk oly szép, oly csinos,
ki nem mehet selyem ruha nékű’,
karika gyűrű nékű’!

Fogyó-gyarapodó láncjáték. Nyári estéken, vagy vasárnap délután játszották az iskolából kimaradó, nagyobb gyerekek, a fiúk a lányokkal vegyesen. A fiúk kötetlen formában, szétszórtan, a lányok pedig összefogódzva, sorban helyezkedtek el. Amikor a dallamot befejezték, a lányoknak – már elengedett kézzel – át kellett szaladniuk az ellenkező oldalra, a fiúk ekkor igyekeztek valamelyik lányt megfogni. Azok a lányok, akiket megfogtak, már nem játszották tovább. Az ellenkező oldalról a játék tovább folytatódott. Ezt a játékot a faluvégi dombos részen, a szilvafáknál játszották, általában késő délután, sötétedéskor.

Fontozás

Kis lányok, fiúk (külön vagy vegyesen) körbeülnek. Egy gyerek kívül áll a körön és sétálni kezd körbe. A többiek éneklik:

Egy taliga kosár,
három font…

Ha valakit megérint, akkor annak körül kell szaladnia a kört. A kint lévő pedig leül a helyére. Most a futó újra körbejár.

Kiszámolóval kergetőt választanak. Meghatározzák a szabályt: érintésre, megfogásra vagy hátba ütésre szerepcsere következik. A megegyezett játékszabály szerint guggolás, mozdulatlanul állás estén nem érvényes a kergető érintése. Ha a szabályok szerint érvényes a fogás, szerepet cserélnek, jelt adva, hogy ki kerget ezután. Egyik ilyen jel például, hogy a fogó elkiáltja magát: Mariba van a szusz! – vagyis ezután Mari kerget.

A friss gyöpön játsszák a fiúk. Az egyik csősz. Úgy tesz, mintha aludna. A többiek tépik a füvet és mondogatják:

Lopom az úr szőlőjét,
várom a kerülőjét.
Ha nem jön, maradok,
ha jön, szaladok.

Erre a csősz hirtelen felugrik, a többiek elfutnak. Akit a csősz elfog, az lesz a következő játékban a csősz.