Cin-cin, brumm-brumm
A gyerekek pajtásaik közül ördögöt választottak, a többiek pedig virágnevet választottak maguknak, és az ördögtől ezt kérdezgették:
– Mi zörög a padláson?
– Az ördög a hatágú vasvellájával.
– Mit akar?
– Virágot.
– Milyent?
– Tulipánt.*
Ha nem volt tulipán nevű gyerek, azt mondták:
Kiszaladt a kürtőn.
Ha talált, mentek az ördöghöz és azt mondogatták:
Cin-cin, brumm-brumm…
* helyettesÃtendÅ‘ virágnév
Csörög-börög
A gyerekek kört alkottak és összetették a kezüket. Egy gyerek megkérdezte:
– Mi van a kezedben?
– Három szál rozmaring. – szólt a válasz.
A kérdezÅ‘ ráütött a választ adó kezére, s felszólÃtotta:
Nyisd ki!
Ha eltalálta, csere történt, ha nem, folytatódott a kérdezgetés.
Seggreverőcske
Egy gyerek a pad fölé hajolt és eltakarta a szemét. Valaki a többiek közül a fenekére csapott. A padon fekvÅ‘ gyereknek fel kellett ismernie bántalmazóját, ha nem sikerült, folytatódott a seggreverÅ‘cske addig, amÃg fel nem ismerte. Ha sikerült, csere történt.
Dövi, dövi háta
Dövi, dövi háta,
Rakoncai pálca,
Huncut ember megmondja,
Melyik ujjom döfte.
Körbeálltak a gyerekek, egy a körön kÃvül egyik ujjával sorba megbökte minden gyerek hátát. A legvégén, akit utoljára megbökött, annak a gyereknek el kellett találnia, melyik ujjal bökött a körön kÃvül járó. Ha eltalálta, Å‘ lett az új „bökdöső“.
Süssünk
Süssünk, süssünk valamit,
azt is megmondom, hogy mit.
Lisztből legyen keverve,
tölteléke jó édes.
Túróval bélelve,
cukorral behintve,
csigabiga rétes, kerekes és édes.
Kis lányok játsszák. Egy leányka félreáll. A többiek azalatt megbeszélik, hogy mit fognak sütni. Az ének alatt mutogatják a lányok a kiválasztott kalács elkészÃtésének folyamatát. Ének után, ha a lányka nem tudja kitalálni, hogy mit sütnek, sorba kérdezi, hogyan csinálják. Akinél kitalálja, az megy ki.
Elől megyen fényeske, utána megy fehérke, fel van a farka kötve.
Erdőn terem, falun szól.
A világ általéri, mégis a tyúk általlépi?
Se nem rágják, se nem nyelik, mégis a szájukba veszik.
Melyik várban nincsen katona?