kedd, május 11, 2021
Höc, höc katona

A gyereket térdre ültetik és a térd emelgetésével lovagoltatják, közben mondják:

Szaladj csikó a vásárra,
Jóska ül a hátára,

Gyí lovam, gyí, gyí, gyí,
megyünk Királyfára,
megyünk Királyfára.

Höc, höc, Vágára,
tarka kutya hátára.
Szénát, zabot a lónak,
abrakot a csikónak.

Höc, höc, katona,
ketten ülünk a lóra,
gyí Vágára, Tardoskeddre,
ketten ülünk egy kecskére.

Hinta, palinta,
két krajcárért paprika.

Ki hamarabb

Ki hamarabb lesz nálam, az lesz az angyal.

Amikor már önállóan megáll a pici, csak éppen nem mer megmozdulni, elindulni, lépni, akkor hívogatják ezzel a mondókával. Általában a legközelebb álló felé indul el, a legismerősebbhez szalad oda.
Ha a dalos szólítgatás, biztatás nem elég, akkor gyerekeknek kedves játékot vagy ennivalót mutatnak, és úgy csalogatják, hívogatják, próbálják lépésre bírni.

A gyereket leteszik a földre és vigyázva elengedik, hogy magától is megálljon, közben mondogatják:

Áll a baba, áll,
mint a gyertyaszál.

Áll a’ Isten babikája

Áll a’ Isten babikája, áll, áll a, áll a, áll a!

Így biztatgatják az állni próbálkozó gyermeket. Többször ismétlik, hogy ezzel a mondókával eltereljék a figyelmét, és önállósuljon.

Megfogják a gyerek kezét és járni tanítgatják. Vagy az apától elindul az anya felé, a nagyapától a nagymama felé:

Jár a baba, jár,
mint a kismadár.
Édesanyja karosszéke,
nem messze van már.

Csipp, csipp, csóka

Csipp, csipp, csóka, vak varjúcska.
Jó volt-ë a kisfiúcska?
Ha jó volt a kisfiúcska,
në csipd meg őt, vak varjúcska.

A szülő és gyerek egymás kézfejét megcsípve, ritmusos mozdulatokat végeznek, a végén elhessegetik egymást.

Hinna, barinna

Hinna, barinna, karácsonyi Juliska.

A felnőtt székre vagy padra ül, lábát keresztbe teszi, lábfejére pedig a kisgyermeket állítja, kezét megfogja, az ének ütemére lábával lóbálja, hintáztatja.

Húz, húz

Húz, húz, ëngëmët,
én is húzlak tégedet.
Amelyikünk elesik,
az lesz a legkisebbik.

A felnőtt megfogja a kisgyermek hónalját vagy kezét, a dal ütemére dülöngélnek. Az utolsó szóra leguggolnak.

– Mennyi cicit adott anyu?
A gyerek tenyerébe köröket írnak s mondják:
– Ennyi cicit, ennyit, ennyit…
– Jaj, de jó vót! – ekkor a gyerek a kezét a szájához viszik, odatapasztják, s a gyerek úgy tesz, mintha szívná a tejecskét.

Az ölben ülő gyermek kezét tapsra veregetik, amit azután a gyerek magától is megcsinál. A tapsolás közben mondogatják:

Tapsi, tapsi mamának!
Cicit ad a lányának (v. fiának)!

Tapsi, tapsi mamának,
hónap után apának.

Tapsi, tapsi, tapsi,
hónap lesz a lakzi.

Tapsi baba, tapsi,
mamának ciciért,
apának kacsiért (kalácsért).