Szövöm, szövöm

Szövöm, szövöm szép lányomnak aranyos kendőjét,
Bécsben a festője, Budába’ a szövője.
Ihol jön egy sárga rigó, talán majd kiváltja!

Szerepcserélő körjáték.
A szereplőket kiszámolóval választják meg. Két kislány áll a körben, kendőt tartanak a kezükben. A szövés mozdulatait utánozzák, a kör menetirányával megegyezően haladnak. Velük ellentétes irányban, a körön kívül is jár egy szereplő. A dallam végén mindenki megáll, elengedik a kezüket, a körön kívül járó kislány megkérdezi a szövő gyerektől, akik a kör közepén álltak: Ki házán láttá’ bagót?
A kérdezett mond egy nevet: Piros Marién*
A körön kívül járó kislány: Váltsa ki!
A kiválasztott lánnyal páros forgó következik, a többiek tapssal kísérik. A forgás nagyon gyors, melyet a következő dallamra végeznek, „peregnek”.

Ezt a Boldogasszony kiskertje dal követte.

* helyettesítendő név

Ennek a kislánynak

Ennek a kislánynak nem jutott párja,
jaj, de megharagszik, majd máskor jut neki,
jobban iparkodik. Kácsa, kácsa, piros kácsa,
ki a párját nem találja, keressen magának!

Ezt a párválasztó, szerepcserélő körjátékot leányok játsszák.
Akit a páratlan számú játékosok közül kiszámolnak, az a kör közepére áll, a többiek sétálva körbejárnak.
A „Kácsa, kácsa…” résznél a kör közepén álló gyermek párt választ. A dallam végéig párosan forognak, táncolnak, közben a többiek tapsolnak.
Ezután – és a játék folytatása során mindig – annak kell a kör közepére állnia, akit a középső kiválaszt.

Fehér liliomszál

Fehér liliomszál,
sej ugorj a Tiszába,
sej ugorj a Tiszába.
Pörgesd meg rózsádat,
kedves violádat.
Kis kacsa fürdik
az arany tóba’,
anyjához készül
Lengyelországba.
Lengyelország,
szép virágszál,
akit szeretsz, kapd el.
Én az uram nem szeretem,
én a csókját nem kedvelem.
Az ifjúság illet engem,
barna legény szeret engem.
Bár szeretne, bár elvenne,
bár piros papucsot venne.
Gyöngy, gyöngy, gyöngy, gyöngy asszonyának,
gyöngykoszorú a lányának.
Szép virágszál, akit szeretsz, azt kapd el.
Ki az urát nem szereti,
sárgarépát főzzön neki,
jól megfőzze, paprikázza,
hogy a kórság jobban rázza.
Szekfű, szekfű a lábam alatt,
amelyik a legszebb, tőlem csókot kap.

A legények és a leányok egy nagy kört alkotnak, benn a körben egy pár táncol.

Magas hegyen

Magas hegyen felnőtt a fű ez a szegfű dupla szegfű.
Egy szege, két szege, három szege, négy szege.
Hajtás, hajma, hetven dinnye,
cserebogár hüvelyébe’,
páros késem a zsebembe’.
Súr oda, súr oda, temesvári dombra.

Kört alakítanak. Az ének vége felé a körben álló elkap egy leányt, és forog vele.

Iglice

Iglice lábú kismadár,
mi van a lábán? Selyem szál.
Kössük a Pista lábára,
rántsuk a Julcsa ágyára.

Gyerekek és leányok körbejárnak. Egy a kör közepén áll. Mikor az utolsó sorhoz érnek, a középen álló beránt egy gyereket vagy leányt a kör közepébe. Akit berántott, az marad a körben, a többiek pedig újra kezdik énekelni a dalt.

Elvesztettem

A lányok körbeállnak. Egy leány a közepén van. A kör forog, énekelnek. A középen álló megindul körbe és egyszer csak elejti a kezében lévő zsebkendőt. Aki előtt elejtette, az felveszi. A középen álló a zsebkendőért csókot kap, s most a másik áll be középre:

Elvesztettem zsebkendőmet,
megver anyám érte.
Szabad péntek, szabad szombat,
szabad szappanozni,
szabad az én galambomnak
páros csókot adni.

Körben áll

Körben áll egy kis barna,
lássuk ki lesz a párja.
Kit választ, kit szeret legjobban,
azzal forduljon gyorsan.

Ezt szeretem a legjobban,
ezzel fordulok gyorsan.
Tira-ra-rom, tira-ra-ra-rom,
ezzel fordulok gyorsan.

A lányok kezet fogva álló kört alkotnak. Egy leány a körben áll. A „kit választ”-ra választ egy valakit a körben állók közül. A második versszak éneklésekor gyorsabb párosforgót járnak. A tánc után, az eredetileg kör közepén egyedül álló lány áll be a kört alkotók közé, a másik pedig a kör közepén marad. A második versszak gyorsabb ütemű.

Lányok játszották. Két játékos kivételével kézfogással körbe álltak. A kimaradó két játékos a kör közepére ment, s ott egyik a másiknak megfogta a szoknyája alját, és oldalra húzva tartotta. Közben a kör forgásnak indult, s a gyerekek a következő versikét szavalták:

Cigóri, góri,
anyám is sigóri,
kinézött a zecskó,
zecskóze máma,
me zecske sündzi mangi,
egy kéz!

A versike végén a benti játékosok elé érő körben álló játékos kezével elvágta a szoknyát az illető játékos kezétől. Ezután a szoknyát tartó és a szoknyát kéztől elvágó játékos helyet cseréltek, s a játék a leírt módon ismétlődött.

Hej, szénája

Hej, szénája, szénája, széna kaszálója.
Réten kaszál egy fiú, aranyos fiúcska.
A kaszáját pengeti, a kalapját lengeti,
úgy hívja a párját, úgy hívja a párját.
Gyöngyikét a kis leány nyakába,
bokrétát a legény kalapjára,
úgy járja a csárdást, úgy járja a csárdást.

Kézfogással álló kört alkotnak. A kör közepén egy kis lány megjátssza a szöveget (mintha kaszálna, a kaszát pengetné, stb.), s közben a körön belül körbe lépeget. „Gyöngyikét a kis leány nyakába”: megcirógatja annak a kis leánynak a nyakát, aki neki tetszik, derékon fogja, társa két kezét vállára teszi és megforgatja. A dal végén a megforgatott kis lány megy a kör közepébe. A játék újra kezdődik.

Ki segít nékem

Fiúk, lányok egyaránt játsszák. Körbe állnak, megfogják egymás kezét, aztán körbe járva énekelnek:

Ki segít nékem sövényt befonni?
Segít a, segít a Zsuzsika*.

Erre a megnevezett játékos karját keresztbe teszi, s így fogja meg szomszédjai kezét. A játéknak ez a része addig ismétlődik, míg az összes játkos „sövényt” nem alkot.
A játék második része a kezek eredeti tartásba való fokozatos visszahelyezése. Ez a dalocska következő szövegváltozatával történik:

Ki segít nékem sövényt kifonni?
Segít a, segít a Zsuzsika*.

* helyettesítendő név