Itthon vagy-e, hidas mester?

Itthon vagy-e, hidas mester

– Itthon vagy-e, hidas mester?
– Itthon vagyok, ipp most jöttem!
– Eressz átal a hídadon!
– Nem eresztlek, mer’ elszakad!
– Ha elszakad, megcsináljuk!
– Mivel tudnád, megcsinálni?
– Győri gyönggyel, gyöngyharmattal!
– Honnan veszel győri gyöngyöt, gyöngyharmatot?
– Isten adja jobb kezéből. Átmehetek rajta!

A általában 8-10 éves leányok játszották. Fiúk csak ritkán vegyültek közéjük.

Hidas-kapus játék. Két játékost kiszámolóval kiválasztanak, vagy csak megegyeznek, hogy ki lesz a játékkezdő, a „hidas mester”. A két kiválasztott játékos összefogott kézzel áll, hidat tart, szemben állva a kötetlen formában elhelyezkedő játékosokkal.
A játék első részében dalos párbeszéd hangzik el közöttük, majd annál a résznél, hogy „bújjatok rajta”, kaputartásba emelik a kezüket és kezdődik az általánosan ismert kapus játék.

Kézfogással, kígyóvonalban haladnak a gyerekek a kapu alatt és a kapu körül. A dallam végére lezárják a kaput, és akit belefogtak, az választhat aranyalma vagy aranykörte között – a kapusok előzetesen megbeszélték egymással, melyikük melyik.

Amikor a játékosok mind elkelnek, akkor az ún. húzás következik. Egy kijelölt vonalon igyekszik az egyik csoport a másikat áthúzni, és amelyiknek sikerül, az a győztes.

Nána, Nána, Tiszanána

Nána, Nána, Tiszanána,
kőbű’ raktam túróvárat,
várat, várat, túróvárat,
legényëknek lakóházat.

Az a kevély Gregor Maris,
nem vesz otthon a pártába,
Taszó Andri a mátkája,
szoknyát is vett a farára.

Szoknyát, szoknyát, rázsaszoknyát,
rázsaszoknya illik arra,
de nem az ő pénzi ára:
Taszó Andri adománya.

Taszó Andri, ne kap’ rajta,
Semmit sem ér az ő dolga!
Megvan a nagy nyalánksága,
az orra fincsorgatása.

Isten adjon lassú esőt,
mossa essze mind a kettőt,
kettőt, kettőt, mind a kettőt,
mossa essze mind a kettőt!

Új a csizma, nincsen talpa,
mer’ a sok tánc elkoptatta;
vagyon varga, ki bevarrja,
ha nem varrja, k…a anyja.

Három gyerek leguggol. A többiek láncot alkotva a guggolókat kacskaringósan kerülgetik.

Bújj, bújj medve

Bújj, bújj medve, bújj ki a zöld gyepre.
Ha kijöttél légy csendesen, hogy a vadász meg ne lessen! Bum!

Meghajolva, mintha bújnának, mennek körbe. A bum-ra leguggolnak.

Hej, Bibiási Panna

Hej, bibiási, bibiási Panna ezt komëndálta.
Egicés, begicés, a mi tyúkunk bibicés.
Gyöngyöt, gyöngyöt asszonyának,
gyöngykoszoró a lányának,
zibit, zabot a lovának,
hajdúpácát az apjának.
Ég a gyërtya ég.
Kicsike még az én párom, három esztendeig várom.
Hej, rózsám, vijolám, csókolgasd meg az orcám!
Szita, szita péntëk, szerelëm csütörtök, dob szërda.

Rekonstruált játékleírás: az itt közölt játékhoz a forrásban nem találtunk játékleírást. Egy domaházi változatban viszont így játszák: két lány pároskézzel kaput tart, míg a többiek láncot alkotva hol jobbról, hol balról „kacskaringózva” átbújnak a kapun és vonulnak. Az utolsó ütemre a kaput tartók lecsapják a kezüket, akit a kapuba zártak, a hátam mögött állóval lesz az új kaput tartó a következő játékban.

Nincs játékleírás, az ilyen és hasonló játékok vonulós, kapuzós formát ölthetnek.

Bújócska

Rajta, rajta, leszakadt a pajta, bent maradt a macska.

Azért jöttünk ide karikázni

Azért jöttünk ide karikázni,
hogy szeretőnk itt találna lenni.

Ha a lábunk ki találna törni,
talán tudna rajta szánakozni.

Ne sajnáljunk Visegrádra menni,
a molnártól a láncot elkérni,

egy kis leány derekára kötni,
barna legényt neki letartani.

Hárman letérdelnek, vagy leguggolnak, és azok körül a többiek láncban „kacskaringósan” járnak.

Irem, irem, fehér irem

Irem, irem, fehér irem,
de sok kislány az irigyem,
elakarnak veszejteni,
de jaz Isten nem engedi.

Sok irigyem a faluba’,
kettő, három egy kapuba’.
Elakarnak veszejteni,
de az Isten nem engedi.

Mért küldött az úrasszony

Mért küldött az úrasszony? Haja gyöngyöm, hája.
Nektek hidat csinálni, haja gyöngyöm, hája.
Minek nektek az a híd? Haja gyöngyöm, hája.
Nektek azon átjárni, haja gyöngyöm, hája.
Megnyitottam kapumat, kapumat,
kerüljétek váramat, váramat.
Szita, szita péntek,
siralom csütörtök,
dob szerda.

Virágvasárnap délután, amikor a leányok a kiszebábot bedobják a vízbe, két csoportba állnak, és énekelnek. „Megnyitottam kapumat”: kezeiket összefonják és kaput nyitnak: az első pár feltartott kezei alatt átbújnak. Ezt ismételgetve mennek vissza a faluba.

Le-le-lefolyik a Tisza

Le-le-lefolyik a Tisza,
nem folyik az többé vissza,
rajta van a babám csókja,
ha sajnálja, vegye vissza.

Nagy hó esett a Tátrába’,
nagy szerelem van egy lányba’.
De még nagyobb a legénybe’,
megcsókolja a sötétbe’.

Liliom, liliom

Liliom, liliom,
hányat terem a mogyoró?
Tízet terem a mogyoró.

Párosával egymás mögé állunk, a párok feltartják összefogott kezüket, és a hátulsó pár elindul előre a kapuk alatt bújva.
Amikor az oszlop elejére érnek, beállnak első párnak, és ők is föltartják a kezüket. Aki hátulsó pár lesz, az máris bújik, így folyamatosan haladunk az oszloppal előre.
Közben egyfolytában énekeljük.