Kiskomárom, nagykomárom

Kiskomárom, nagykomárom

Kiskomárom, nagykomárom,
De szép kislány ez a három.
De szeretném az egyiket,
Három közül legszebbiket,
Három közül legszebbiket!

Hárman állnak a kör közepén, a többiek nagy körben énekelve körüljárják őket. Ének után a kör közepén álló három választja a három „legszebbiket“, akik most azok helyükre lépnek.

Ördöglovas

Az „Ördöglovas” játék máshelyütt is ugyanezen a néven ismert. A „fecskerakással” (törekkel v. ritk. szalmával kevert sárból, agyagból rendsz. döngöléssel való falrakás, építés. ) készített házak építéséhez a gyerekek segítségét is igénybe vették, ami nagyszerű játék is volt számukra. Fenyőfából készítették a felnőttek az „ördöglovat”, ennek utódját, kis átalakítással, vasból ma is megtalálhatjuk a játszótereken. Egy kb. másfél méteres tönköt beástak a földbe. Erre egy másik, (a ház nagyságától függően) három-négy méter hosszú fatörzset ékeltek rá, hogy mint a mérleg, billeghessen, és körbe-körbe is forgatható legyen. A gyerekek aztán hintáztak rajta: forgatták, s közben ledöngölték a ház homoktalapzatát.

Aludjál el, csucsuljál el!

Aludjál el, csucsuljál el,
Drága kicsim, aludjál.
Aludj, szépen, aludjál,
Csillagokról álmodjál.
Bujkáljál el, aludjál el,
Csucsuljál el, bujkáljál el,
Aludjál el, aludjál,
Csillagokról álmodjál.

Csillag Margit

Csillag Margit tudom a nevedet,
Azt is tudom, hogy szeretsz engemet.
Konkoly levél, tiszta búza,
Ha kinyílik a viola.
A violát akkor szedik,
Mikor reggel harmat esik.

Én az uram nem szeretem,
Níma csókját nem kedvelem.
Ifiúr csak kedvel engem,
Barna leginy szeret engem.

Ha szeretne, bár elvenne.
Piros papucsot venne.
Arany láncot tizenkettőt,
Meg egy aranyos fíketőt*.

Három háznál van egy nagy fa,
Piros alma terem rajta.
Olyan piros, mint az író,
Igya meg a szolgabíró!

Ez a párválasztó körjáték a fiúk és a lányok közös játéka volt, a nagyobbak is szívesen játszották.
Az első sor dallama különálló. A többi versszakot a 2. és 3. sor mintájára énekelték. A körben csípőre tett kézzel sétáló „Csillag Margit“ a szöveg „Én az uram…“ versszakára párt választ magának. A dal végéig mindkét kezüket megfogva együtt táncolnak a körben. A többi gyerek, aki a körben állóval ellenekező irányban sétált, a párválasztásnál megáll, és a dal végéig csak énekel. Aztán a párban állók helyet cserélnek, és újra kezdik a játékot.

* fíkető = főkötő

Törzsugrás

A „Törzsugrásnál” két csoport játszott egymás ellen. A gyerekek két egyenlő számú oszlopba sorakoztak. A két első a csoporttól pár lépésnyire lehajolt, a többiek sorban ugrálták át, a kezükkel érintve hátát (mint a bakugrásnál). A csoport első ugrójának akkorát kellett ugornia, hogy a csoport többi tagja mind elférjen a lehajlott gyerek és közte. Ha ez valamelyik csoportnak nem sikerült, az veszített. Az a csoport nyerte meg a játékot, amelyik elsőnek fejezte be az ugrálást, s el is fért a megadott helyen.

A piacon egy bautba’

A piaczon egy bautba’*
Méretyik a libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Plántyika.

Szőke kislány méretyi,
Barna legény, libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Fizeti.

Hosszu vékony pejpaszár
Megállj hunczut libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Megcsaltál.

Ha még egyszer ugy megcsalsz,
Megátkozlak, libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Hogy meghalsz.

A szombatyi kert alatt
Nyergelik a libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Lovamat.

A lovamat nyergelik
A rózsámat libizai lazom,
Labzatyi bom, bom
Ölelik.

A szombatyi kerítés,
Ott hallik egy, libizai labzom,
Labzatyi bom, bom
Fityílés.

Fityílhetsz már galambom,
Messze vagyok libzai labzom,
Labzatyi bom, bom
Nem hallom.

A fiatalabb korosztály számára ajánlatos mellőzni a 3. és a 4. versszakot.

* A „bautba” eredeti lejegyzés alapján lett közölve, értsd: bótba’ = boltban.

Kiskácsa fürdik

Kicsik és nagyok egyaránt játszották legeltetés közben, utcán, iskolában az óraközti szünetekben.

Kiskácsa fürdik, fekete tóba’,
Anyjához készül Lengyelországba,
Lengyel mondja: Szép virágszál,
Akit szeretsz kapd el!
Ezt szeretëm, ezt kedvelem,
Ez az édës kedvesem.
Hajts‘ ki, mars!

A régebbi változat itt véget ér. A „hajtsd ki, mars!”-sal a régi „kácsát” kiküldték a körből, és helyébe lépett az általa választott új „kácsa”. Az újabb változatban a „hajtsd ki, mars!” elmarad, s a játékdal egy újabb sorral bővül:

Járjad, járjad jó katona, hagy dobogjon ez az utca, ez a barna szép kislány!

A játékot a „Csillag Margit“ mintájára játszották. A körben sétáló „kácsa“ az „akit szeretsz kapd el“ szövegrésznél választott magának párt. A dal maradék részére a kör közepén kézen fogva együtt forognak.

A csikónak

A csikónak van négy lába, ötödik a farka.
Farka alatt susogója, orrod a dugója.

Ez a kislány fésülködik, Dunára, haj

Ez a kislyány fésűködik, Dunára, haj!
A tükörbe‘ lesekedik, Dunára, haj!
Ugyan, babám, szép vagyok-e,
Kedvedre való vagyok-e?
Dunára, Tiszára, Rimára, haj!

Ez a kislyány borsót árul, Dunára, haj!
Most jött haza a vásárrúl, Dunára, haj!
Eladott vagy kilenc iccét,
Azon vette meg a legényt.
Dunára, Tiszára, Rimára, haj!

Kodály Zoltán megjegyzése szerint a „kislány” szövegrésznél leánynevet, a „babám” helyett fiúnevet énekeltek régen.

 

A broszonyi

A broszonyi, a broszonyi Varga Erzsi*,
Szépszemű lyány,
Krumpli rúzsa vio, viola!

Kizárólag lányok játéka volt az „A broszonyi…” kezdetű kis soroló, táncoltató játékocska.

A lányok egyvonalba sorakoztak, s a dalban szereplő „Varga Erzsi”* módjára valamennyi lány nevét egyenként kiénekelték. Akinek a nevét énekelték, kiperdült a sorból, s csípőre tett kézzel átforgott az előzővel párhuzamos – pár méternyire alkotott – új sorba. Ha már valamennyien az új sorban álltak, befejezték vagy újrakezdték a játékot.