Szólítsd Lőrinc sípodat
Szólítsd Lőrinc sípodat, sípodat,
Jóska furulyádat
Verd Lajos a dobodat,
Te meg Miklós a dudát,
Pengessed a lantot,
Te Pista a drombot,
Fújd a kürtöt Miska,
Tilinkózz Andriska.
Karácsony előtt énekelték Százdon az iskolás korú gyerekek.
Gurgázás
Fiúk játszották, vaskarikát gurigattak utca hosszat, és kampós végű dróttal egyengették a karika útját, hogy el ne dőljön.
Háromkirályok napja
Három királyok napja,
Országunk egy istápja,
Szép jel és szép csillag,
Szép napunk támad,
„Hol vagy, zsidók királya?”
Betlehemben találják,
Szép Jézust körülállják.
Állj fel, Péter, állj fel
Az én bal vállamra,
Akit onnan meglátsz,
Soha meg nem tagad.
Látom, Uram, látom
Mennyország ajtaját,
Ki van pecsételve
Aranyval, ezüstvel.
Mondva: Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Seggreverőcske
Egy gyerek a pad fölé hajolt és eltakarta a szemét. Valaki a többiek közül a fenekére csapott. A padon fekvő gyereknek fel kellett ismernie bántalmazóját, ha nem sikerült, folytatódott a seggreverőcske addig, amíg fel nem ismerte. Ha sikerült, csere történt.
Jó napot, jó napot
„Jó napot, jó napot,
Gazdag ember lánya!
Ha, ha, ha, haj,
Gazdag ember lánya!“
Adjon Isten önnek,
Szép kocsislegénynek,
Ha, ha, ha, haj,
Szép kocsislegénynek!
Kerüljön előre,
Üljön bársonyszékre,
Ha, ha, ha, haj,
Üljön bársonyszékre!
„De nem azért jöttem:
Jössz-e hozzám, vagy sem?
Ha, ha, ha, haj,
Jössz-e hozzám, vagy sem?“
Nem megyek, nem biz én,
Gazdag lány vagyok én,
Ha, ha, ha, haj,
Gazdag lány vagyok én,
De van szomszédomba‘,
Kosárkötő lánya!
Ha, ha, ha, haj,
Kosárkötő lánya!
„Jó napot, jó napot
Szegény ember lánya!
Ha, ha, ha, haj,
Szegény ember lánya!“
Adjon Isten önnek,
Szép kocsislegénynek,
Ha, ha, ha, haj,
Szép kocsislegénynek,
Kerüljön előre,
Üljön szegényszékre!
Ha, ha, ha, haj,
Üljön szegényszékre!
„De nem azért jöttem,
Hogy én itt leüljek,
Ha, ha, ha, haj,
Hogy én itt leüljek,
Hanem azért jöttem:
Jöszz-e hozzám, vagy sem?
Ha, ha, ha, haj,
Jöszz-e hozzám, vagy sem?“
Elmegyek én, biz én,
Szegény lány vagyok én!
Ha, ha, ha, haj,
Szegény lány vagyok én!
„Jó napot, jó napot,
Gazdag ember lánya!
Ha, ha, ha, haj,
Gazdag ember lánya!“
Adjon Isten önnek,
Szép grófi legénynek,
Ha, ha, ha, haj,
Szép grófi legénynek,
Kerüljön előre,
Üljön bársonyszékre!
Ha, ha, ha, haj,
Üljön bársonyszékre!
„De nem azért jöttem:
Hogy én itt leüljek,
Ha, ha, ha, haj,
Hogy én itt leüljek,
Hanem azért jöttem,
Jössz-e hozzám, vagy sem?
Ha, ha, ha, haj,
Jössz-e hozzám, vagy sem?“
Elmegyek, el biz én,
Hisz gazdag lány vagyok én!
Ha, ha, ha, haj,
Hisz gazdag lány vagyok én!
„Nem jöttél el hozzám,
Kocsisi ruhába‘,
Ha, ha, ha, haj,
Kocsisi ruhába‘!“
„Jó napot, jó napot,
Kosárkötő lánya!
Ha, ha, ha, haj,
Kosárkötő lánya!“
Adjon Isten önnek,
Szép grófi legénynek,
Ha, ha, ha, haj,
Szép grófi legénynek,
Kerüljön előre,
Üljön szegényszékre!
Ha, ha, ha, haj,
Üljön szegényszékre!
„De nem azért jöttem,
Hogy én itt leüljek,
Ha, ha, ha, haj,
Hogy én itt leüljek,
Hanem azért jöttem:
Jössz-e hozzám, vagy sem?
Ha, ha, ha, haj,
Jössz-e hozzám, vagy sem?“
Van nékem jegyesem,
Szép kocsislegényem!
Ha, ha, ha, haj,
Szép kocsislegényem!
„Hisz, én vagyok az, nem más,
Öleljük meg egymást!
Ha, ha, ha, haj,
Öleljük meg egymást!“
Az egész magyar nyelvterületen elterjedt, külföldön ismeretlen. A mi kultúránkban keletkezett, a 14-19. század között bármikor – állítja Vargyas Lajos (Vargyas 1996. 178).
Egyszer egy királyfi… kezdetű dal változata
Gombozás
A földbe vájt lyukba kellett gombokkal betalálni. Az a gyerek nyert, aki a legtöbb gombot tudta a kijelölt helyre lőni az ujjával.
Ó, ó, farsang
Ó, ó, farsang, kedves idő,
Elmúlt már az óesztendő.
Az újakban vígadjonak,
Nékünk szalonnát adjonak,
Ha nincsen a házba‘,
Van a kiskomrába‘,
Igyonak, egyenek,
Csak nekem is hagyjonak.
A farsangi napokba‘
Innánk, ennénk, ha vóna,
Ha a gazdasszony adna,
Egy nagy darab szalonnát,
Sutty a nyársamra.
Farsang idején este nagy zajjal járták a falut a fiatalok. Az ablakok alatt ostorral pattogtattak, kolompot ráztak, csengőztek, trombitáltak, éleseket fütyültek. Majd elkezdték az éneklést, melyért szalonnát, kolbászt vagy pálinkát kaptak.
Egy, kettő, három, négy
Egy, kettő, három, négy, bolond Istók, hová mégy?
Győrbe gyöngyí’, Komáromba kontyí’, szénát veszek lovamnak,
Lovam nékem ganéjt ád, ganéjt adom földnek,
Föld nékem búzát ad, búzát adom molnárnak,
Molnár nékem lisztet ád, lisztet adom péknek,
Pék nekem cipót ád, cipót adom koldusnak,
Koldus nekem botot ád, úgy megverem a kutyát,
Végigfussa az utcát.
Addig a házunkból el nem mégy
Addig a házunkból el nem mégy,
Míg három szál gyertya el nem ég,
Elégett már kettő, három is,
Elmehettek, lányok, tovább is.
Farsangolás alkalmával ezzel a dallal búcsúztak a háziaktól. Előtte a „Ma vagyon, ma vagyon“ kezdetű dalt szokták énekelni.
Pad alatt, pad alatt
Pad alatt, pad alatt van egy ház,
Abban lakik a kanász,
Kértem tőle vacsorát,
Azt mondta, hogy pofon vág,
Ha pofon vág, meghalok,
Kivisznek a bivalyok,
Répa földbe temetnek,
Megesznek a tehenek.