Egy erősebb fiú mind a két kezét erősen a tarkójára szorítja. A rászoruló kezére két fiú rákapaszkodik. A fiúkat tartó gyerek egyhelyben kezd forogni. A két kapaszkodó, a forgás következtében úgy megy körbe, mint a körhinta hintái. A cél, hogy leessenek, de a kapaszkodók is jó erősen tartják magukat.

Ess, eső, ess

Ess, eső, ess, búza szaporodjék,
az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka,
még annál is hosszabb, mint a Duna hossza.

Héja, héja lakatos,
látom lábad ripacsos.
Szőllőre, csattogüra,
ángyom ablakára.

A papsajt vagy hivatalos nevén a papsajtmályva (Malva neglecta) az andódi gyerekek „bótjában” pogácsa volt, meg is ették.

Afa, cuka, funda luka,
funda kávé, kamand luka,
af cuk, funda luk,
funda kávé, kamand luk.

Fehér liliomszál

Fehér liliomszál, sej, ugorj a Dunába!
Támasztd meg oldalad, sej, kele vasvellával.

A játékosok kört alkotva, csípőre tett kézzel mozognak, de kézen fogva is haladhatnak körbe. A dal szövege alapján utánozzák az ugrást, majd a „támasztd” szövegre a támasztást, ekkor oldalra dőlnek. A „Sej kele vasvellával” szövegnél szamárfül-billegetéssel ijesztgetik egymást.

A gyerekek össze-vissza futkosnak és kiabálják:

Fussunk, fussunk, szalaggyunk,
hogy lobogjon a hajunk…!

Katarinka

Katarinka, bugarinka, mőre viszű fírhe’?
Erre Pest, erre Bécs, erre jár a berkenyés!

Gólya, gólya kerülj egyet,
ha nem kerülsz, agyonlőlek,
puff!

A bagotai gyerekek a mácsonya (Dipsacus) virágának csészéiben lévő harmattal meghintik egymást és magukat, mint a pap a szentelt vízzel.