Csigabiga, gyere ki!

Csigabiga, gyere ki, ég a házad ideki,
ha nem győsz ki, sós vízbe mártalak, kerék alá csaplak.

Gólya

Gólya, gólya gilice,
mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.
Csicsigatja, dúdúgatja, tóba mártogatja!

Siess, liba

Siess, liba, begyet raknyi,
haza megyünk tyüzet raknyi,
mákos csíkot főzni.

Tera vere

Tera vere vebara,
három krajcár cibula!

Fontozás

Kis lányok, fiúk (külön vagy vegyesen) körbeülnek. Egy gyerek kívül áll a körön és sétálni kezd körbe. A többiek éneklik:

Egy taliga kosár,
három font…

Ha valakit megérint, akkor annak körül kell szaladnia a kört. A kint lévő pedig leül a helyére. Most a futó újra körbejár.

Egy taliga

Egy taliga kosát három font.

Kis leányok, fiúk (külön vagy vegyesen) körben ülnek, és énekelnek. Egy gyermek kívül járja a kört. Ha valakit megérint, akkor annak körül kell szaladnia a kört, a kintlevő pedig leül a helyére. Most a futó kezd újra körbejárni.

Vak Mariska mit keres

Kör: Vak Mariska mit keres?
Mondd meg nekem ha lehet!
Kör: Mit fogtál?
„Vak Mariska”: Egeret!
Kör: Hogy hívják?
„Vak Mariska”: Szabó Mariska!*

A játékosok egymás kezét fogva kört alkotnak. Egyet kiszámolnak, annak bekötik a szemét, és a kör közepén jól megforgatják. A kör halad, közben énekelnek. A „Vak Mariska” pedig igyekszik valakit megfogni a kört alkotó játékosok közül. A körben állóknak a kört nem szabad szétszakítani. Addig énekelik az első négy ütemet, míg a „Vak Mariska” meg nem fog valakit. Ezt követően ki kell találnia annak a nevét, akit megfogott. Ezért már a játék megkezdése előtt jól megfigyelik egymást, igyekeznek megjegyezni, kin milyen ismertetőjel található, hogy később „Vak Mariskaként” tapintás után is felismerjék azt a játékostársat, akit megfogtak.

Ne nézz hátra

Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!

A játékosok közül egyet kiszámolnak, az lesz a tűzvivő. Zsebkendőt vagy bármilyen más tárgyat – amit együtt határoztak meg, és mindnyájan felismernek – tart a kezében.
A játékosok egymás kezét fogva kört alkotnak, majd elengedik a kezüket és leguggolnak.
A tűzvivő a körön kívül jár, kezében a tárggyal. Igyekszik azt észrevétlenül leengedni valamelyik játékos háta mögé, de amikor a játszótárs azt észreveszi, felveszi és futásnak ered, kergeti a tüzest, abban az irányban, ahogy az korábban is haladt. A tűzvivő igyekszik gyorsabban futni, hogy a helyére érjen. Ha sikerült, akkor ezzel a cserével folytatódik a játék, ha nem, és a kergető elkapja a tűzvivőt, akkor ő „záptojás” lesz, akinek be kell mennie a kör közepébe. Ebben az esetben is a kergető lesz az új tüzes. Ha az, akinek a háta mögé dobták a tárgyat, azt nem veszi észre, amíg a tüzes újra odaér, akkor az szintén „záptojás” lesz. A „záptojások” mindaddig ott maradnak, míg valaki ki nem váltja őket, vagyis nem kerül egy újabb a helyükre.
„Záptojás” lehet valaki akkor is, ha körbefutásnál utolérik. Ez a tüzesre is vonatkozik. Ő a körben ülő „záptojással” cserél helyet. Aki sokszor volt „záp”, azt csúfolni szokták. Az éneket szakadatlanul éneklik, csupán csak a futáskor hallgatnak el.

Mély kútba tekintek

Mély kútba tekintek, asszonyomat látom,
bíborban, bársonyban, gyöngyös koszorúban.
Zibit, zabot a lovamnak, gyöngykoszorút a lányomnak,
pap vagyok, mester vagyok, szabad lekukkanyi!

Körjáték. Kézfogással körbejárnak. A „Zibit, zabot” résztől menetirányt változtatnak, felgyorsítják a ritmust, és a dal végén leguggolnak.
Egy másik változatban a kör közepén áll egy kislány és figyel. Amikor mindenki leguggol, a körben álló figyeli, hogy ki nevetett, azt kiállítja a játékból.
Így a körjátékból fogyó játék lesz. Amikor mindenki elfogy, újrakezdik a játékot.

Sem, sem gyűrű

Sem, sem gyűrű, arany gyűrű, kinél van az
arany gyűrű, mondd meg te!