Kút, kút

A gyerekek leülnek a zöld fűre, a pázsitra, vagy ahogyan Tardoskedden mondják, a „mezőplaccra”, s kezük s körmükkel feszegetik a földes fűdarabokat. Közben mondják:
– Kút, kút, döme kút.
Mikor már elég nagy földdarabot kiástak, akkor az egyik játszónak bekötik a szemét és a kiásott földdarabot felvétetik vele. Majd körbe-körbe vezetgetik, s közben letétetik vele egy helyen a földet. Most újra vezetgetik egy darabig. Végül azt mondják neki:
– Keresd meg, hová tetted a földet.
Kezdi keresni. Ha közel van hozzá, ezt kiabálják neki:
– Tűz, tűz!
Ha távolodik tőle:
– Víz, víz!
Ha megtalálta, a többiekre dobhatja, persze azok már futnak előle.