Ma ünnepli 90. születésnapját Takács András néptánckutató, koreográfus

2021 január 8.

Dr. Takács András 1931. január 8-án született Sajótibán (Szlovákia, az egykori Gömör és Kishont vármegye) csehszlovákiai, majd szlovákiai magyar néptáncgyűjtő, koreográfus. A felvidéki magyarság II. világháború után újjáéledő intézményrendszerének lelkes szervezője, az öntevékeny (cseh)szlovákiai magyar nemzetiségi néptáncmozgalom egyik megalapozója.

A II. világháború után Csehszlovákiában megtiltották a magyar nyelvű oktatást, Takács András ezért 1947 februárjától kezdve titokban, a határt illegálisan átlépve Miskolcon folytatta a tanulmányait. Ott népi kollégistaként megismerkedett a magyar néprajzkutatás eredményeivel, s itt kezdett érdeklődni a néptánc iránt. 1950-től a komáromi magyar gimnáziumban tanult, majd 1952-ben a pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium esti tagozatán érettségizett. 1966-ban a nyitrai tanárképző főiskola levelező tagozatán magyar-történelem szakos tanári oklevelet, majd 1986-ban ugyanitt tudományos fokozatot (a pedagógiai tudományok doktora) szerzett.

Az 1950-es évek elején a Szlovák Állami Népművészeti Együttes táncosa, s a Csemadok  Központi Bizottsága szakelőadója volt, egyidejűleg részt vett a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) megalapításában, s annak fennállása idején (1953. június 1. – 1955. március 31.) ő volt ott a tánckar művészeti vezetője és koreográfusa. A Népes beszüntetése után a Szlovákiai Népművészeti Alkotások Központi Házának magyar néptánc-szakelőadója, az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes tánckarának művészeti vezetője és koreográfusa tisztségeket töltötte be.

1960–1992 között a Csemadok KB szakelőadója, 1990–1995-ben az Országos Népművészeti Fesztivál, 1995–1996-ban az Ifjú Szívek igazgatója volt.

Már komáromi éveitől kezdve a népzene feltárását szorgalmazó Ág Tiborral együtt gyűjtőutakra indult. Takács András nagymértékben hozzájárult a felvidéki magyarság néptánchagyományának dokumentálásához. A szlovákiai magyar táncmozgalom egyik megalapozójaként tartják őt számon. A gyűjtőmunkát az 1960-as évektől kezdődően a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának (később MTA Zenetudományi Intézete) munkatársaival együttműködve is folytatta, itt bontakozott ki szakmai, majd személyes baráti kapcsolata Martin Györggyel, Andrásfalvy Bertalannal, s az ő közvetítésükben Kallós Zoltánnal. Ebben az időszakban vette kezdetét tudományos publikációs tevékenysége, melynek eredményei számos, a felvidéki magyarság tájegységeinek néptáncait leíró monográfiában adódtak össze. Az 1989-es fordulat után tevékeny részt vállalt a felvidéki magyar népművészeti mozgalom újjászervezésében, egyebek mellett a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség megalapításában is, melynek közgyűlése 1990-ben a szervezet első elnökévé választotta. Takács András 65 éves koráig járt gyűjteni, de kutatásai eredményeinek, emlékiratainak közzétételével ma is aktív szerepet vállal a szlovákiai magyar közéletben.

Dr. Agócs Gergely

Főbb művei:

  • Népi tánc- és ritmusgyakorlatok (Ág Tiborral, Bratislava, 1966)
  • Eredeti magyar népi táncok (I–VII. füzet, Bratislava, 1959–72)
  • Táncoljunk: műsor és metodikai tanácsadó a tánccsoportvezetők részére (Bratislava, 1979)
  • Mátyusföldi népi táncok (Martin Györggyel, Pozsony, 1981)
  • Borzova, Szilice, Magyarbőd táncai (A dallamtár Ág Tibor munkája, 1990)
  • Gömöri népi táncok (Fügedi Jánossal, Pozsony, 1992)
  • Csallóközi néptáncok (Pozsony, 2000)
  • A Népes (Dunaszerdahely, 2004)
  • A Bertóké és társa. Jóka falu hagyományos táncai (Fügedi Jánossal, Dunaszerdahely, 2005)
  • Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve (Dunaszerdahely, 2007)
  • A legkisebb fiú vándorlásai I–II. (Pozsony, 2010–2014)
  • A Vály-völgy hagyományos táncai és táncélete  (Pálfy Gyulával, Dunaszerdahely, 2014)
  • Medvesalja hagyományos táncai és táncélete (Dunaszerdahely, 2019)

Díjak, elismerések:

  • A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Életfa-díja (1998)
  • A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2001)
  • Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2006)
  • Lekenye település díszpolgára (2009) 
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011)
  • Martin György-díj (2018)
Módosítás dátuma2021. január 19.

    Related Posts

    Virtuális hagyományaink
    [felvidek.ma] Néphagyománnyal kapcsolatos képzések pedagógusoknak
    FELHÍVÁS – Akkreditált pedagógus-továbbképzés Rimaszombatban: Népi játékok és néptánc az óvodában és iskolában