Kelet-Szlovákiában fölléptünk a Szőttessel, és akkor a szünetben bejött három ember az öltözőbe, egyiket úgy hívták, hogy Lányi Ágoston – lehet, hogy Komáromból már ismertük – a másikat úgy hívták, hogy Pesovár Ernő, a harmadikat úgy hívták, hogy Martin György – hát az sokkolt bennünket. Ők voltak a Néptánctudományunk, amit Katona tanár úr úgy definiált, hogy a Martin György a néptánc-kutatás Kodály Zoltánja és Bartók Bélája egy személyben. Hát az tényleg sokkoló volt, hogy ezek az emberek itt vannak, és nézik a mi táncainkat.
Amikor kezdő egyetemista voltam Budapesten, el is mentem az akadémiára, hogy akkor most már ne csak látásból, hanem személyesen is legyen valami kapcsolatunk. Hát valahogy szerencsésen úgy alakult, hogy nekem Martinnal lett a legjobb kapcsolatom.
Odamentem a Várba, Úri utca 30 vagy mi volt, s ott volt egy portás, mondom, hogy én a néptánc osztályra szeretnék menni. Ő meg hogy „néptánc osztály?” Aztán megnézte a könyvbe. „Igen, az udvaron keresztül van egy ilyen melléklépcső, s akkor ott… ott van egy szoba, ahol a zenészek ülnek…” Jézusmária, milyen szörnyű volt oda bejutni! Volt egy ilyen szoba, ott ült négy zenetudós, akik hanglemezről szorgosan jegyeztek le, és azon túl kezdődött a táncosoknak a terme, és én pont véletlenül egy olyan napon voltam, amikor mindenki ott volt. Elöl ült a Pesovár Ernő, hátul pedig a Lányi Ágoston, Martin György. Pont vágóasztalon valami táncjelírott dolgot ellenőriztek, a mozgást a jegyzettel, és hát ott aztán megbeszéltük, hogy milyen irodalom az, amit nekem gyorsan el kellen olvasni, és jöjjek vissza ekkor és ekkor. Aztán úgy odaszoktam, hogy már le se lehetett vakarni. Kezdtem hozzájuk is járni a Tanács körút 20-ba, ahol nagyon sok estét eltöltöttem, nagyon sok kávét megittam, és az volt a jele annak, hogy most már ideje menni, hogy vagy a Joli (Borbély Jolán), vagy az ikertestvére, a Bazsa kiabálták, hogy „Tinka, kezdődik a krimi!” Mondjuk Tinka nem nagyon nézett krimit, de hát ez volt a jele, hogy most már ideje elmenni.
részlet a Sebők Gézával készített beszélgetésből
2019.11.07 Somorja