Végvári koncertek – A Fonó Zenekar erdélyi turnéra indul
A Fonó Zenekar három fellépésből álló karácsonyi koncertsorozatra indul az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében. December 12-én Temesváron, másnap Nagyenyeden, a rákövetkező nap Zilahon lépnek fel. Agócs Gergely zenekarvezetővel az indulás előtt beszélgettem.
„Temesváron kezdjük a karácsonyi koncertsorozatot, 12-én az Új Ezredév Református Központban lépünk fel (19.00). Kedden a négyszáz éves Nagyenyedi Református Kollégium vendégszeretetét élvezzük (13.00), s a körutat Zilahon, a Szilágy Megye Művelődési és Művészeti Központjában fejezzük be szerdán (17.00). E helyeken még nem léptünk fel, s nagyon örülünk a lehetőségnek, hogy a szórványmagyarság végváraiban is bemutatkozhatunk. Missziót teljesítünk, s így nagy kedvvel muzsikálunk, hogy a haza üdvéért is feladatot vállalhatunk.
Lelkesen készültünk a koncertsorozatra, s próbáltunk a magyar nyelvterület különféle tájegységeiből válogatni olyan karácsonyi énekeket, amik jellemzőek az adventi időszakra. A Megváltó születése mindnyájunk számára nagy öröm, így örömzenét is muzsikálunk Gömörtől Mezőségig és Nyárádmentétől a Sopron vidékén keresztül, a Vas megyei Répcelak népzenéjéig. Változatos programmal készülünk, s a hangszerválasztásunk is kifejezi ezt az ünnepi időszakot. A vonós-cimbalmos hangszerkészlet mellett pásztorhangszerek is megszólalnak, hiszen a pásztorok jelenléte a Kisded bölcsője mellett kecskedudával, tárogatóval, a furulyákkal jól kifejezhető. Navratil Andrea és jómagam énekkel is készülünk. Miután hazaérkezünk, a programjaink is sokasodnak. Megtisztelő meghívást kaptunk a Magyar Zene Házától, ahol a Felföldi utakon című produkciónkat mutatjuk be pozsonyi szlovák barátainkkal a Muzička együttessel. A zenekar a magyar táncházmozgalom mintájára a szlovák táncházmozgalom úttörője. Pál Eszter, egyik prímásunk, Pál István Szalonna húga vendégművészként ruszin rítusénekekkel lép fel. Nem véletlen a Muzička együttes meghívása, hiszen ők a táncházmozgalom optikáján keresztül már barátként tekintenek ránk, magyarokra, s nem a megrögzött ellenségképre tanítják a szlovák ifjúságot. Igen, a zene és a tánc sokkal több szállal köt minket össze, mint ami mesterségesen elválaszt.”