Blog Medium Without Sidebar

A Hagyományok Háza pályázatokkal, táborok szervezésével, kiállításokkal támogatja a hagyományos mesterségek folytatóit. E szerteágazó munkáról Pölös Andrea néprajzkutató-muzeológus ad ízelítőt. „A Hagyományok Háza a kiállítások rendezésében nyújt egyrészt lehetőséget, hogy különböző alkotók, s alkotó közösségek tevékenységét a szélesebb közönségnek is bemutathassuk. Ennek egyik formája a Népművészet Mestereinek és a népművészeti egyesületeknek a bemutatkozása. Adott esetben emlékkiállítások is reprezentálhatják művészek életpályáját, máskor olyan új és örömteli eseményekre reflektálhatunk bemutatóval, amikor egy tájegység, vagy alkotó közösség felkerül az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára. Másrészt intézményünk hat szakágban hirdet meg pályázatot, évente kettőt: Budapesten az id. Kapoli Antal emlékére rendezett Országos Fafaragó Pályázatot és a Népi Mesterségek Művészete pályázatot, Hevesben az Országos Szőttespályázatot,... Bővebben

A nemzetközi nőnapra a Hagyományok Háza különleges ajándékkal készül: három női prímás állt össze egyedülálló koncertre: 3 nő, 3 generáció, 3 különböző életérzést képvisel egy-egy zenei gondolaton belül. A SzínpadOn új táncházmozgalmi, különleges kezdeményezése: 3 prímás hölgy áll össze egy formációba. Mindezt úgy interpretálják, hogy szigorúan megtartják az archaikus magyar népi hegedülés szabályait, funkcióját, stílusát, technikáját. A Triolina formáció a női életszakaszokat szimbolizálja: a fiatal, a közép és az érett generációkat. A zenei kíséretben a műfaj legjelentősebb képviselői vesznek részt. A „Fiatal”: Páll Éva népi hegedűs, énekes a generációjának egyik kimagasló alakja. Gyermekként alapította együttesét a lassan húszéves Bara zenekart. A legnagyobb hazai népzenei és néptáncfesztiválok rendszeres fellépője, világzenei formációk... Bővebben

A karácsonyi ünnepi (kicsit visszafogott), erdélyi könyvpiac míves kiadványát – Tóth László Kézdiszék 1917-1920 forgatagában, szemtanúk visszaemlékezéseinek tükrében című kötetét – kaphattam kézbe. A kiváló író-újságíró immár második írásában dolgozza fel a „feldolgozhatatlant”: Kézdiszék szenvedését az első világháborúban. A szerző a köztudatban kevésbé ismert tényeket tár a nagyközönség elé. Dr. Balla Tibor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának professzora szerint 1945 után az egykori román betörés, s az azt követő hadműveletek kutatása háttérbe szorult a magyar történészek kutatási terveiben, pedig következményei egy országrész, s nemzedékek sorsát határozták meg. Tóth László ugyan nem történész, de nagy körültekintéssel alapozta meg munkáját, dokumentumokkal támasztja alá a szomorú tényekről megfogalmazott szavakat.... Bővebben

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március első hetében a nagyböjti hagyományokkal foglalkozik. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szólnak. A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek első márciusi műsorsorozatának középpontjában a nagyböjti időszakhoz kapcsolódó szokások állnak. A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó negyven napos nagyböjt a hagyományos paraszti kultúrában az általános elcsendesülés időszakának számított. Tilos volt lakodalmat tartani, mulatságot rendezni, egyes családokban pedig még a füttyszót és a hangos beszédet is kerülték. Sok paraszti közösségben, a halat nem számítva, csak növényi eredetű táplálékot fogyasztottak, még tejneművel sem éltek. Gyakoriak voltak a nagyböjtben tartott egyházi missziók, amelyeken kiküldött papok celebráltak.  Ilyenkor a híveknek illendő volt gyónni és... Bővebben