Egy kiállítás más arcát mutatja, ha mesélnek róla – Rendszeres tárlatvezetések aNéprajzi Múzeumban

Mi a szerepe az üres vitrineknek vagy akár a kortárs adatszobornak egy néprajzi kiállításban? Mit mesélhet egy Fordson traktor a székelyek identitásáról? Milyen történet húzódik a dunai sváb Elisabeth báliruhája mögött? Megannyi kérdés, amire a Néprajzi Múzeum kiállításaiban járva kereshetnek válaszokat az érdeklődők a kurátorok és tárlatvezetők segítségével.

2025 nyarán 3 állandó kiállítás és 5 időszaki tárlat vezetései, továbbá egy átfogó épületséta közül választhatják ki a látogatók azt a területet, melyet mélységében is szeretnének megismerni a Néprajzi Múzeumban. Ez azért is remek lehetőség, mivel egyedül a gyűjteményi kiállítás nyolc különböző témát jár körbe, ismertetve a gyűjteménybe került műtárgyak életét, a szakemberek terepmunkáját, a múzeum történetét, a népművészet gyöngyszemeit és hatásuk fókuszba kerülését, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet alkot.
A ZOOM, a gyűjteményi kiállításhoz kapcsolódóan, egyfajta őskáoszként vagy az ősrobbanás állapotában mutatja be a múzeum gyűjteményét, míg aKerámiatér a múzeum világ minden pontjáról származó kerámia gyűjteményét tárja a kíváncsi szemek elé. Az épületsétához csatlakozók pedig felfedhetik, hogy mitől múzeum a múzeum, mi a homlokzati rács jelentése és hogyan váltak a kiállítások esztétikailag is részévé a központi tereknek.

Az időszaki kiállítások szintén izgalmas tartalommal várják a betérőket. A Székelyek – Örökség mintázatokc. kiállításban 10 székelyföldi múzeum gyűjteményén keresztül 5 kurátor együtt meséli el, kik is valójában a székelyek és hogyan látják ők saját magukat. Az Országgyűlési Múzeummal közös, „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” Herman Ottó c. tárlat az utolsó magyar polihisztor néprajzi munkásságát és politikában betöltött szerepét tárgyalja. Eközben, a Magyaroszág színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből c. kiállítás a londoni Victoria & Albert Múzeum anyagával kiegészülve ismerteti a korabeli Magyarország népviseletét és az időszak jellegzetes hangulatát. A hangszer- és népzene rajongók a Vígan zengjetek, citerák!c. tárlaton áshatják magukat jobban bele érdeklődési körükbe az egykor legelterjedtebb és legközkedveltebb hangszer, a citera által. A Súlyos anyag. Nők – Viseletek – Élettörténetek c. kiállításra érkezők pedig egy komolyabb narratívát követve, a dunai sváb asszonyok traumatikus vagy örömteli eseményein keresztül pillanthatnak be az érintett nők sorsába, életébe.
A Kerámiatér felfedezésének alternatív módja az audioguide használata. A nyakba akasztható apró készülék vagy mobilapplikációs változata időponthoz, tárlatvezetéshez kötetlenül kínál hasonló élményt egy vezetéshez. Segítéségével a látogatók tetszés szerinti tempóban és egyéni preferenciáik alapján járhatja végig a látványtárat. A Néprajzi Múzeum mindemellett arra is odafigyel, hogy a legkisebb látogatók a saját koruknak megfelelő módon mélyedhessenek el. Ennek egyik játékos megoldása egy gyerekkönyv és egy kiállítás különleges kapcsolata. Nem elég, hogy a gyűjteményi kiállításban rejtőző mesefigurák, Barka cica és Buga kutya varázslencséken keresztül hozzák közelebb a néprajzot a legapróbb látogatóknak, az élményt egy családi verseskönyv teszi teljessé, mely játékosan, mesélve kelti fel a lurkók érdeklődését. A kötet elérhető, a további kiállításvezetőkkel egyetemben a múzeum könyvesboltjában.
