Blog Medium Without Sidebar

A Magyar Állami Népi Együttes útjai során Japánba is eljutott. Erdélyi Tibor, az Együttes egykori táncosa, Sárosi Bálint népzenekutató és Gera Attila fúvós így emlékezik vissza az utazására. Erdélyi Tibor: „A Magyar Állami Népi Együttessel 1977-ben egy távol-keleti turnén vehettem részt, Japánban és a Fülöp-szigeteken harmincegy alkalommal léptünk fel.   Japánban egy buddhista szervezet látott vendégül minket, gondolván, hogy az akkor még feszült politikai helyzetben egy kommunista ország művészeinek fellépése az enyhülés irányába tehet lépést. Ne feledjük, ekkor még a brezsnyevi korszak utolsó éveit írtuk. Meghívóink ottlétünket ráfizetésesnek gondolták, viszont a végére szép nyereséget hoztunk. Egy plakátot sem tettek ki a szervezők, viszont mégis mindig teltház előtt szerepeltünk. Az Ecseri lakodalmast... Bővebben

A Hagyományok Háza Nyitott Műhelye a kárpát-medencei népviseletek motívumait, formavilágát megörökítő rajz- és alkotópályázatot hirdet óvodai és iskolai, valamint egyéni gyerekcsoportok, szakkörök és egyéni jelentkezők számára határainkon innen és túlról. A kezdeményezés részleteit Farkas Réka múzeumi közművelődési szakember ismerteti. „Ötödik alkalommal hirdeti meg a Hagyományok Háza Nyitott Műhelye rajzpályázatát. Az előző években is nagyon népszerű volt kiírásunk, tavaly mintegy félezer pályamunkát bíráltunk el. Az online beküldési lehetőség – főleg külhonban – többek számára előnyt is jelentett. Sok a visszatérő, Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről is kialakultak „törzspályázó” csoportok, az utóbbi két országrészből győzteseket is avattunk. A legjobb alkotásokat virtuális kiállításon mutattuk be az érdeklődőknek; e tárlat tanulmányozása egyébként a mostani pályázók számára is hasznos lehet. A... Bővebben

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora március utolsó napjait a nagyhéthez és a húsvétvasárnaphoz kapcsolódó népszokásoknak szenteli. A zenei összeállításban Kallós Zoltán és Martin György felvételei hallhatók falusi vonósbandák előadásában. A nagyhét virágvasárnappal veszi kezdetét. A nagyböjt utolsó időszakához köthető szokások – a néphiedelem szerint – a jólét biztosítását, a betegségek távoltartását, a háztájék és a jószágok megóvását segítették elő. Nagycsütörtökön a harangok elhallgattak és egészen nagyszombatig, kereplővel a falu utcáit járva, gyerekek jelezték a templomi szertartás kezdetét. Hasonlóan nagy zajkeltéssel járó szokás volt a pilátusverés is. A gyerekek a templomban összegyűlve hatalmas lármát csaptak, kezükkel a padokat, egyes vidékeken pedig a templomajtó elé felhalmozott rozoga bútorokat ütötték,... Bővebben