Bújj, bújj, zöldág

Bújj, bújj zöld ág

Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske,
nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!
Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat,
hadd kerüljem váradat, váradat!
Szita-szita péntek, szerelem csütörtök,
zab szerda, Juliska, egy fazék káposzta!
Angyal vagy-e, ördög vagy-e?
Nézz az égre, köpj a földre!

A kapusjátékot az ismert módon játsszák. Amikor a kaput lezárták (a “káposzta” utolsó szótagjára), a kapuban maradt gyermeket próbára teszik. Az „Angyal vagy-e, ördög vagy-e?” résznél, ha a gyermek nem nevetett, akkor angyal, ha nevetett, akkor ördög, eszerint állt az egyik vagy a másik kapushoz. A játékot általában úgy fejezték be, hogy az angyalok és ördögök húztak, hasonlóan mint a kötélhúzásnál, de csak a kezüket fogva. (A sérülések elkerülése végett, javasolt itt is kötélhúzást alkalmazni.)