Tüzet viszek, ne lássátok
Tüzet viszek, ne lássátok
Tüzet viszek, ne lássátok,
ha lássátok, ne mondjátok,
ég a ruhátok!
A gyerekek hátra tett kézzel körbeálltak. Mikor énekelni kezdtek, a kiszámolt gyerek sétálni kezdett mögöttük, s a magával vitt tárgyat (zsebkendő, kendő…) észrevétlenül leejtette valaki mögött. Ha az illető ezt nem vette észre, a többi kiabált: „Valakinek ég a háza!” Ennek ugyanis utol kellett érnie a „gyújtogatót”, aki közben igyekezett beállni a helyére. Ha ez nem sikerült neki, folytatta a sétálást.
A közlés nem tartalmaz hang- illetve zeneanyagot, sem kottát. Hasonló szöveggel más falvakban is megtalálható ugyanez a játék, így valószínűleg a „mi-mi, re, dó” dallamsort használhatták.
Rekonstruált dallam – a játékközlés nem tartalmazott dallamot, de feltehetően az alábbit alkalmazták:
