Eltörtétek hídunk lábát
Eltörtétek hídunk lábát
Eltörtítek hídunk lábát, magyari érsek, magyari érsek…
Majd megcsináltatjuk bőrbodzábú’, magyari érsek, magyari érsek…
A bőrbodza igen büdös, magyari érsek, magyari érsek…
Majd megcsináltatjuk márványkőbű’, magyari érsek, magyari érsek…
A márványkő igen kemíny, magyari érsek, magyari érsek…
Majd megcsináltatjuk két szíp lyánybú’, magyari érsek, magyari érsek…
A két szíp lyány most őtözik, magyari érsek, magyari érsek…
Sajnos a faluban már csak a közölt rész maradt meg a legidősebbek emlékezetében. A játékot a „Bújj, bújj, zöld ág”-hoz hasonlóan játszották, főként lányok. A dallam pentaton, ereszkedő típusú. A szöveg is erre utal, melyekből akár egy „Kőmíves Kelemen”-féle ballada is kikerekedhetne.
Népballadáink megtörtént eseményeket örökítettek meg. A történelem – sajátos formában – nyomot hagyott a nép gyermekjátékainkban is. A következő két kicsi gyermekdal a török megszállás nehéz éveit idézi. Kisgyermekek énekelték, ha gólyát láttak, vagy csigát találtak Kisújfalun a „gátas bozótokban”.
